Első vb-aranyáért utazik atlétacsapatunk

Szombaton kezdődik Párizsban a 9. szabadtéri atlétikai világbajnokság. A 21 versenyzőt számláló magyar csapat 18 számban lesz érdekelt. Hivatalosan 15-18 olimpiai pont megszerzése a cél, de valójában a szakvezetés, a szurkolók, és maguk az érintett versenyzők is abban reménykednek, hogy végre megszületik a sportág első magyar vb-aranya is.

A magyarok eddig két ezüst- és négy bronzérmet szereztek a szabadtéri atlétikai világbajnokságokon és nem titok, hogy Párizsban a gyűjteményből leginkább hiányzó arany megszerzése a cél.

A Helsinkiben (1983) rendezett első és a római (1987) második vb-n magyar atléta nem állhatott dobogóra, a távolugró Szalma László, majd a sprinter Kovács Attila negyedik helye volt a legjobb eredmény - igaz, utóbbi teljesítménye felért egy medállal.

Tokióban viszont megtört a jég, sőt Bagyula István a rúdugrás királyát, Szergej Bubkát is csaknem letaszította a trónról, de az ukrán - akkor még szovjet - sztár utolsó kísérletével győzött. Az ezüst mellé a diszkoszvető Horváth Attila bronzérmet szerzett. Két év múlva Stuttgartban a kalapácsvető Gécsek Tibor harmadik lett és ezt a teljesítményét Göteborgban (1995) megismételte. A svéd városban csatlakozott hozzá a hétpróbázó Ináncsi Rita.

Athénban (1997) ismét érem nélkül maradtak a magyarok - csakúgy, mint legutóbb Edmontonban (2001) -, Sevillában (1999) újra egy kalapácsvető, Németh Zsolt volt dobogós, nevezetesen második.

A magyar vb-érmesek
Tokió (1991): 2. Bagyula István (rúd, 5.90 m), 3. Horváth Attila (diszkosz, 65.32 m)
Stuttgart (1993): 3. Gécsek Tibor (kalapács, 79.54 m)
Göteborg (1995): 3. Gécsek (80.98 m), 3. Ináncsi Rita (hétpróba, 6522 p)
Sevilla (1999): 2. Németh Zsolt (kalapács, 79.05 m)