Vágólapra másolva!
A lengyelektől is kikapott - mégpedig 60-53-ra -, így három vereséggel fejezte be szereplését kedden a magyar női válogatott a lettországi kosárlabda Európa-bajnokságon. Rátgéber László együttese a sorsdöntő találkozó közben többször is továbbjutásra állt - azaz 10 ponttal vezetett -, ám a hajrá az ellenfélé volt, így már nem maradt remény a középdöntőre. A magyarok szerdán utaznak haza az Eb-ről.

A lefelé bandukoló magyarok közül Vajda Anna csapatkapitány, aki az egész Eb-n a legjobb teljesítményt nyújtotta, ezeket mondta: "Pedig meg lehetett volna nyerni, akár tíz ponttal is. (Ezen a ponton elcsuklott a kapitány hangja, és félrevonult pár másodpercre a könnyeit törölgetni.) Sajnos sok ziccert kihagytam, olyanokat is, amelyeknél faultoltak, és olyanokat is, amelyeknél nem. Nagyon fáj ez a vereség és a kiesés, annyira akartuk, hogy még legalább három mérkőzést játsszunk. A végére elfogyott az erőm, nem bírtam negyven percig a strapát."

Bujdosó Nóra kevésbé tűnt összetörtnek, mint a csapatkapitány: "Nagyon sajnálom, hogy kikaptunk, a végén szerintem kapkodtunk a támadásokkal, próbáltunk tízpontos előnyt szerezni, de hát nem sikerült. Utána már a döntetlent, s ezzel együtt a hosszabbítást próbáltuk kicsikarni, de hétpontos vereség lett belőle. Olyan csodát, mint amilyen Eszéken volt, nem mindig lehet csinálni. Tanulnunk kell a hibáinkból, s majd a következő Eb-n javítunk. Hogy mi kellett volna a továbbjutásunkhoz? Több kosár."

Honti Kata sem állt messze a sírástól: "Annyira szerettem volna, ha legalább tíz ponttal győzünk, de amit még nehezebben tudok megemészteni, az az, hogy még ki is kaptunk. Mennyivel jobb lenne most úgy hazamenni, hogy legalább van egy győztes mérkőzésünk, még ha nem is jutottunk tovább. Amikor tizenegy ponttal vezettünk az első félidőben, olyannyira felcsillant a remény, hogy el is hittük, megvan a továbbjutás. Sőt, már a meccs előtt bíztunk benne! Meccs közben többször is bebizonyosodott, hogy jobbak vagyunk, de hát elszúrtuk a végén. Nagyon idegesek voltunk. És az is baj volt, hogy 28-17-nél már elkezdtük tartani az eredményt, holott még hátra volt huszonöt perc. Ez óriási hiba volt. Nagy kár, mert megvoltak a lehetőségeink. Rettenetesen szomorúak vagyunk, mert úgy jöttünk ki Lettországba, hogy megpróbálunk meglepetést okozni."

Forrás: [origo]

A végén a lengyelek örülhettek

Rátgéber László szövetségi kapitány próbálta rendezni gondolatait másodpercekkel a lefújás után. "Sajnos, nagyon kevés pont van ebben a csapatban, most már unalmas hajtogatni, de ez a keserű valóság. Vajda és Fegyverneky kezdte a pontgyártást, az első félidőben 33-ból 27-et ők dobtak, ha az első félidőben értékesítjük a ziccereket és a büntetőket, akkor tizenöt pont előnnyel fordulhattunk volna. Így is volt egyszer tizenegy pont ide. Nagyszünet után a két pontgyárosunk elfáradt, plusz védekező feladatokat kellett adnom nekik, sőt Fegyvernekynek még irányítania is kellett. Kevés emberünk van, Fegyverneky a második félidőben már csak három pontot dobott, Vajda kettőt. Habár én úgy veszem, mintha ezt a meccset megnyertük volna, mert ha nem tízzel kell jobbnak lennünk a lengyeleknél, hanem csak eggyel, akkor a végén másképp játszunk, nem kockáztatunk fölöslegesen, s őrizzük a minimális előnyt. Amikor már csak másfél perc volt hátra, megpróbáltam ikszre hozni a mérkőzést, ahogy az tavaly Eszéken is sikerült, és aztán a hosszabbításban kicsikarni a tízpontos győzelmet. De kétszer ilyen bravúrt nem lehet megvalósítani. Ennek a generációnak együtt kell maradnia, remélem, kijut a csapat a következő Eb-re, s ugyanilyen játékkal akár két győzelmet is szerezhetünk, s az biztos továbbjutást ér."

A szakvezető fél órával később, miután az öltözőben beszélgetett egy jót a lányokkal, így folytatta: "Azt mondtam a csapatnak, hogy most rajtuk múlik a folytatás. Ha innen tudják folytatni, ameddig most eljutottak, akkor a következő Eb-n jól szerepelhet a társaság, ha visszacsúsznak a kiindulópontig, ahol tavaly év elején elkezdtük a munkát, akkor baj van. Ezek a lányok most ennyit bírtak el lelki teherben, kockázatvállalásban, két év múlva már lesz tapasztalatuk. Személyeskedni nem szeretnék, azt majd megteszem - egyénekre lebontva - a jelentésemben. Ami a saját további kapitányságomat illeti, megbízatásom lejárt az Európa-bajnoksággal. Az elnökség mandátumát most megerősítette a bíróság, ezen a testületen múlik, hogy meghosszabbítja-e a mandátumomat vagy nem. Ha úgy ítélik meg, hogy ez a mostani szereplés egy pozitív folyamat során elszenvedett kisiklás volt, akkor érdemes folytatnom, ha viszont arra a következtetésre jutnak, hogy maga a folyamat sem visz sehová, akkor nincs tovább. Mindenesetre magam is elgondolkodom a hogyan továbbon."