Tizenegy csapattal rajtol a nőikézi-szezon

Szeptember 2-án, pénteken a Bp. Kőbányai Spartacus SC - Cornexi-Alcoa mérkőzéssel kezdetét veszi a 2005-2006-os nőikézilabda-bajnokság. Mivel a Magyar Kézilabda Szövetség nem talált ideális megoldást, a szezon csonkán bonyolódik le, hiszen mindössze 11 csapat nevezett a legfelsőbb osztályba.

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség döntése értelmében már augusztus elseje óta életbe lépett ugyan tizenkét lényeges szabálymódosítás, a hétvégén kezdődő női bajnokság előtt illik számba venni ezeket.

1. Ha a szabaddobást a zárójelben felsoroltak (félidő, rendes játékidő, hosszabbítások) után hajtják végre, csak a támadócsapatnál engedélyezett 1 játékos cseréje (a védekező csapat nem cserélhet); valamint a dobójátékos csapattársainak is minimum 3 méter távolságra kell elhelyezkedni a dobójátékostól.

2. Ezentúl a játékvezetőknek nem kötelező megállítani a játékidőt, amikor 7 m-es dobást ítélnek.

3. Időkérés vagy hibás csere esetén az időmérő (vagy ellenőr) sípjával egy időben kell a játékidőt megállítani, anélkül, hogy játékvezetői jelre vagy megerősítésre várnának.

4. A jegyzőkönyvben szerepeltethető játékosok maximum számát egy csapatban 12-ről 14-re emelték.

5. Ha egy olyan játékos lép játéktérre, aki nem szerepel a versenyjegyzőkönyvben, abban az esetben a "csapatfelelős" kapja a progresszív büntetést, hasonlóan a sportszerűtlen viselkedésért járó büntetéssel.

6. Megengedett lapos gyűrűk, kis fülbevalók és testékszerek viselése, amennyiben takartak, és más játékost nem veszélyeztetnek.

7. Abban az esetben, ha támadójátékos belép a kapuelőtérbe, megsérti a kapuelőtérvonalat (beleértve, amikor a talajon lévő labdáért nyúl be), a mérkőzés (kapus)kidobással folytatódik, amit a kapus a kapuelőtéren (6-oson) belül bárhonnan elvégezhet.

8. A kizárást eredményező veszélyes szabálytalanságokra vonatkozó szabályokat egyre inkább a nagyon erőteljes és erőszakos akciókra fókuszálták. Most egy olyan pontosítás kerül a szabályba, mely hangsúlyozza, hogy egy kis ütközés is nagyon veszélyes lehet, ha olyan pillanatban történik, amikor az ellenfél védtelen.

9. Ha a labda hozzáér a mennyezethez vagy más, a játéktér lévő felett tárgyhoz, a mérkőzés (oldal)bedobással folytatódik, melyet az a csapat hajt végre, amelyik nem érintett utoljára a labdát. A bedobás a közelebbi oldalvonal azon pontjától kell végrehajtani, mely legközelebb van ahhoz a helyhez, ahol a labda a mennyezetet érintette.

10. (Kapus)kidobást követően a dobó játékos ismét hozzáérhet a labdához azután, hogy a labda az ellenfél kapufájáról visszapattant.

11. Kétperces kiállítások, valamint kizárások akkor is megítélhetőek, ha a szabálytalanságra a két félidő közötti szünetben vagy más szünetben (pl. hosszabbítás előtt vagy között) kerül sor. Speciális szabályok kerültek beillesztésre azokra az esetekre, amikor szabálytalanság a hivatalos játékidőn túl történik, mint a büntetők a hosszabbítás után.

12. Abban az esetben, ha a mérkőzés utolsó percében egy védőjátékost kizárnak, mert szándékosan durván akarta megakadályozni, hogy az ellenfél gólhelyzetbe kerüljön (a 14-es szabály definíciója alapján) vagy legalábbis jó eséllyel tudjon kapura lőni és a gól ebben az esetben döntő lett volna (győzelem, döntetlen vagy a szükséges gólkülönbség elérése), a játékvezetőknek kötelező a játékost kizárni és feljelentést tenni, hogy az illetékes szövetség a megfelelő lépést megtehesse a vétkes játékossal szemben.