Kézilabda-Eb: kötelező a továbbjutás

Egy kontinensviadal, négy csoport, számtalan esélyes. Röviden így lehetne összefoglalni a december hatodikán kezdődő női kézilabda Európa-bajnokságot, amelyen a magyar csapat címvédőként a D csoportba kapott besorolást, s ahonnan illene első helyen bejutnia a középdöntőbe.

Tonja Larsen a sydneyi olimpia óta először szerepel a nemzeti csapatban Fotó: EPA

Koppenhága külvárosának impozáns csarnoka igazi sztárparádét láthat az Európa-bajnokság csoportmérkőzései során. A C csoportban ugyanis a végső győzelemre is esélyesnek tartott csapatok közül kettő is tiszteletét teszi: Oroszországon, valamint Norvégián kívül a németek és a spanyolok is itt szerepelnek.

A legnagyobb esélyes kétségkívül a tavalyi világbajnok, a legutóbbi Európa-bajnokság bronzérmese, Oroszország, amely Jevgenyij Trefilov kapitány vezetésével a lehető legjobb összeállításban lép majd pályára. A gárda azt is megengedhette magának, hogy a Kárpát-kupát feláldozza a fiatalok számára, a kijevi Turcsin-kupán azonban már a komplett együttes szerepelt, s nyert simán. Ahogy Mocsai Lajos fogalmazott, félelmetesen erős az orosz válogatott, az ellenük elért egygólos vereség hihetetlenül nagy eredmény. A legnagyobb sztárok közül Ludmila Bodnyeva, Irina Poltorackaja, Anna Karejeva és Jelena Csauszova játéka kulcsfontosságú, a hírek szerint elképzelhető, hogy az AKVA Volgográd klasszisa (akit tavaly a magyarországi junior vb legjobbjának választottak) balszélsőként kamatoztathatja szenzációs tudását.

Norvégia már a csoportmeccsen visszavághat a tavalyi vb-fináléban elszenvedett 30-25-ös vereségért, igaz, már ez a csapat sem az, amely egy éve, Dél-Tirolban elkápráztatta a világot. Cecilie Leganger és Kjersti Grini személyében két legjobbjuk sérült, Kristine Duvholt Havnaas visszavonult a válogatottságtól, míg Marianne Rokne ezúttal nem került be az együttesbe. Visszatért viszont az olimpia óta mellőzött átlövő, Tonje Larsen, s kivételesen két honosítottal, Katja Nyberggel és Lina Olsson Rosenberggel is számolhat Marit Breivik kapitány.

Németország lassan odajut, hogy világversenyről világversenyre épít új csapatot. Két éve, Romániában még maga Mocsai is úgy fogalmazott, az utóbbi évtized legjobb együttese jött össze; ennek ellenére leszerepelt a Dago Laukefeld vezette gárda. Visszatért a válogatott élére Ekke Hoffmann, a korábbi sikerkapitány, a csapat sikerrel megvívta a horvátok elleni selejtezőt, s mire összeért volna a csapat, jöttek a súlyos érülések. Emiatt három kulcsember sem tarthat a germánokkal Dániába, Grit Jurack, Anke Schulz és Franziska Heinz egyaránt otthonról szoríthat a társaknak. Jurack távollétében (csak a pályán, ugyanis ő lett a válogatott koordinátora) Ingrida Radzeviciute lehet a vezéregyéniség, rá is férne a csapatra, hiszen nagyon nehéz csoportellenfelek várnak az együttesre. Hoffmann kapitány éppen emiatt nyilatkozott úgy: már azzal is elégedett lenne, ha a csapat a középdöntőbe verekedné magát.

Spanyolország válogatottja legalább ötven százalékkal gyengült az utóbbi évekhez képest, pedig csupán egy ember vált ki a csapatból. Ez az egy viszont meccsenként mínusz 10-15 gólt jelenthet. A szovjetek egykori kétszeres világbajnoka, az elnyűhetetlennek hitt Natalia Morszkova (Kircsik) az Eb előtt úgy döntött, elég volt, 36 évesen már csak klubjára, a Mar Valenciára szeretne összpontosítani. Ez a döntés szinte esélytelenné is tette a hispánokat, persze lehet éppen emiatt dobódnak fel a fiatal játékosok. A felkészülés során a Tournoi de France-on például Magyarországot is legyőzték, főleg Montserrat Puche és Cristina Gomez nyújtott kiemelkedőt.