Vágólapra másolva!
A Kaposvár férfikosárlabda-csapata 2001 után fennállásának második bajnoki címét szerezte meg, miután idegenben legyőzte az Atomerőműt, és ezzel 3-1-re megnyerte a döntőt.

Kmézics Zorán, a Kaposvár edzője könnyeivel küszködve nyilatkozott: "Határtalan lelkesedéssel, összpontosítással küzdött a csapat, nemcsak ma, hanem a döntő valamennyi meccsén. Azt a három meccset, amelyet megnyertünk, három, két, illetve egy pont különbséggel hoztuk, azaz nem volt baj a küzdeni tudásunkkal. Elmondhatatlanul boldog vagyok, ez a siker eddigi edzői pályafutásom csúcsa."

Stojan Ivkovic: "Ez egy olyan döntő volt, amely után két készlet aranyérmet kellene osztani, mert a Paks is derekasan küzdött, férfias csatában, hajszállal maradt alul. A szövetségi kapitánynak (Zsoldos András, az Atomerőmű edzője) viszont azt javaslom, hogy ne a külső körülményekkel foglalkozzon, hanem a játékkal."

Simon Balázs, a döntő MVP-je, a mezőny legjobbja, jobb szeme alatt egy monoklival, zokogva: "Köszönöm mindenkinek, aki valamit hozzá tudott tenni a Kaposvár bajnoki címéhez. Annyira fáradt és meghatott vagyok, hogy most többet nem tudok mondani."

(Simon a döntő négy mérkőzésén a lehetséges 160-ból 152-t töltött a parketten, összesen 90 pontot szerzett, ami 22,5-es átlag, kiosztott 21 gólpasszt - ez 5,25-os átlag, mindkettő a legjobb a két csapat húsz játékosa között. Szerzett továbbá 10 labdát - átlagban 2,5-et -, s 37 személyit ítéltek az ellene szabálytalankodók terhére.)

A paksiak viszont roppant módon elégedetlenek voltak a Valovics László, Bognár Tibor bírókettős teljesítményével. Juhász Sándor, a hazaiak klubelnöke - maga is nemzetközi játékvezető - például tucatjával citálta a fordított, jobbára a Paksot sújtó ítéleteket.

Zsoldos András, az Atomerőmű edzője, a válogatott szövetségi kapitánya: "Mit mondjak egy ilyen meccs után, ami nem hat magyarázkodásnak?! Maradjunk annyiban, hogy a játékosaim mindent elkövettek - meglehet, hibáztak is, és ebben nyilván magam sem vagyok kivétel -, de sem az elődöntőben, az Albacomp ellen, sem pedig a döntőben nem élvezték a hazai pálya előnyét, egyetlenegyszer sem. Csak papíron játszottunk otthon, a valóságban egyszer sem, és győzni csak akkor tudtunk, ha legalább húsz ponttal jobbak voltunk az ellenfelünknél. Abszurdumnak tartom, hogy a szövetség olyan bírót (Bognár Tibor - a szerk.) delegált a döntő negyedik meccsére, aki korábban évekig a Kaposvár játékosa volt."

Mészáros Zalán, a Paks csapatkapitánya: "Nem engedték, hogy győzzünk... A számtalan, bennünket sújtó ítélet közül csak hadd emeljem ki azt, amikor nem sokkal a lefújás előtt Simon Balázs szabálytalankodott velem szemben, s erre ellenem ítéltek támadófaultot... Ha akkor én kapom a büntetődobások lehetőségét, eldőlt volna a meccs, hiszen mi vezettünk... Nagyon nehéz ilyen körülmények között veszíteni."

Ch. Gáll András