Következik Budapest: elképesztő érdekességek az atlétikai világbajnokságokról

Jövő szombattól kilenc napon keresztül Budapest a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság házigazdája lesz. A korábbi tizennyolc vb-n 35 világcsúcsot jegyezhettünk fel – a legutóbbi vb-n hármat is –, a sportág héroszai közül pedig többek között Carl Lewis, Michael Johnson és Usain Bolt is szerepel a csúcseseményen rekorddöntők között.

Bár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már 1912-ben megalakult, egy évvel később úgy döntött, hogy az olimpiai játékokon győzteseket egyben világbajnokoknak is tekinti. S bár ez nem volt az „igazi", az álláspont az 1960-as végégig tartotta magát, a döntéshozók csak akkor kezdtek mozgolódni, hogy mégiscsak szükség lenne önálló világbajnokságra. Ám a malmok lassan őröltek,

a döntéshozók csak 1976-ban jutottak egymással dűlőre, és az első vb-t végül 1983-ban hozták össze Helsinkiben

- írja a Magyar Nemzet.

Jövő szombaton elkezdődik a vb Forrás: Ladoczki Balazs

Meglepő, de a sportág első számú nagyhatalmaként az Egyesült Államok tavaly volt először rendező, Helsinki pedig egyedüliként duplázott (1983, 2005), de Németországban (1993, Stuttgart és 2009, Berlin), valamint Japánban (1991, Tokió és 2007, Oszaka) is volt már két vb. Mi több, a 2025-ös is Tokióban lesz. Azt, hogy az amerikai atléták mennyire kiemelkednek a mezőnyből, hűen tükrözi a világbajnokságok összesített éremtáblája:

az Egyesült Államok 183 aranyat szerzett, és ez több, mint amennyit a második Kenya (62), a harmadik Oroszország (42), a negyedik Németország (39) és az ötödik Jamaica (37) együtt fel tud mutatni.

Eddig 74 ország szerzett aranyat, és számunkra fájdalom, hogy az éremtáblán mi állunk a 75. helyen: hét ezüst- és hét bronzérmünkkel kiemelkedünk azok közül, akiknek nincs aranyuk.

S hogy melyik versenyző nyerte a legtöbbet? Allyson Felix 14-szeres világbajnok: 200 és 400 méteren, a női 4×100-as és 4×400-as, tavaly pedig a 4×400-as amerikai mixed váltóval is győzni tudott, s 2022-ben, 37 évesen zárta le páratlan pályafutását. Nem mellékesen hétszeres olimpiai bajnok, és olyan nagyon biztosan nem bosszantja, hogy hat ötkarikás aranyát váltóban nyerte. Felixnek a világbajnokságokról négy egyéni aranya van, Shelly-Ann Fraser-Pryce-nak viszont hat (100 és 200 méter), s a 36 éves, háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok jamaicai sprinter itt lesz Budapesten is. 100-on ő a címvédő, az idei világranglistán pedig a negyedik.

Usain Bolt, az atlétika királya Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yomiuri/Takehiko Suzuki

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a férfiaknál Usain Bolt a legnagyobb éremhalmozó, és a 11 aranyából hetet egyéni számokban nyert, 100 méteren és 200-on.

Az idén 36 éves jamaicait a 2017-es londoni vb-n láthattuk utoljára, és drámai lett a búcsúja: 100-on harmadikként zárt, az utolsó versenyén, a 4×100-as váltóban pedig utolsó emberként megsérült. A nyolcszoros olimpiai bajnok azonban mindezt nem vette a szívére, elköszönő sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy utolsó meccsén Muhammad Ali is kikapott. Kétségkívül minden idők legnagyobb bokszolójával kell egy lapon említenünk. A világbajnokságokról egyébként Allyson Felixnek összesen húsz érme van (14 arany, 3 ezüst, 3 bronz), Usain Boltnak 14 (11, 2, 1) és Shelly-Ann Fraser-Pryce-nek is 14 (10, 4, 0).

A teljes cikk a linkre kattintva érhető el!

Jegyek kaphatók az atlétikai világbajnokságra a jegy.atletikaivilagbajnoksag.hu weboldalon. A délelőtti jegyek egységesen 3000 forintba kerülnek, míg az esti programokra a hétköznapi versenynapokon 6900, hétvégén 8900 forinttól indulnak a jegyárak. Összesen 9 esti és 5 délelőtti program lesz a világbajnokság alatt és 6, ingyenesen látogatható utcai versenyt rendeznek, amelyek rajtja és célja a Hősök terén lesz. A női maraton augusztus 26-án, a férfi maraton 27-én reggel 7-kor rajtol.