Kosárlabda

1891-ben James Naismith azt a feladatot kapta a springfield-i YMCA igazgatójától, hogy télire találjon ki olyan labdajátékot, amely teremben pótolhatja a mozgáshiányt.

A kosárlabdasport születése 1891-re tehető, amikor a massachusetts-i Springfield College egyik tanára, James Naismith azt a feladatot kapta Luther Gulicktól, a springfield-i YMCA igazgatójától, hogy a téli hónapokra találjon ki olyan labdajátékot, amely teremben pótolhatja a mozgáshiányt.

A két hetes határidőt jól használta ki, ötlete szerint az új sportág durvaságmentes lett, a labdát passzolni kellett, pontot a pálya végén lehetett szerezni. 13 szabályt írt fel a tornatermi táblára, az alapvető cél azonban nagyon egyszerű volt: a tornaterem galériájára felerősített két őszibarackos kosárba kellett dobni a labdát. 1906-tól megjelent a fémgyűrű és elterjedt a háló használata is.

A találmány röpke idő alatt meghódította a világot, az 1904-es játékokon már bemutató sportágként szerepelt, de mivel az 1932-ben megalakult nemzetközi szövetséget (FIBA) csupán három évvel később ismerte el hivatalosan is a NOB, csupán Berlinben került fel ismét az olimpia műsorára. Az 1936-os olimpián már 22 csapat szerepelt, a hölgyek 1976-ban mutatkozhattak be.

A férfiaknál évekig amerikai dominancia mutatkozott, az első finálét 19-8-ra nyerték Kanada ellen, és zsinórban 71 mérkőzést nyerve 1968-ig zsinórban hét bajnoki címet szereztek. A sorozat az 1972-es müncheni döntőben szakadt meg, amikor 50-49-es amerikai előnynél, három másodperccel a lefújás előtt Bjelov megfordította a mérkőzés állását, s a Szovjetunió legyőzte a verhetetlennek hitt amerikaiakat.

1980-ban Jugoszlávia tudott győzni, 1992 és 2000 között azonban ismét amerikai kézbe került az arany. Főleg az 1992-es igazi Dream Team alkotott maradandót, Chuck Daly együttesében az akkor még egyetemista Christian Laettner mellett olyan nagyságok szerepeltek Barcelonában, mint Charles Barkley, Larry Bird, Clyde Drexler, Patrick Ewing, Magic Johnson, Michael Jordan, Karl Malone, Chris Mullin, Scottie Pippen, David Robinson és John Stockton.

Athénban meglepetésre az argentinok végeztek az első helyen, négy éve ismét az Egyesült Államok lett a bajnok.

A nőknél ugyancsak a kelet és nyugat csatája valósult meg. Szovjetunió 1976 és 1980-ban nyert, a jogutód Független Államok Közössége 1992-ben lett olimpiai bajnok, a többi hat arany viszont az amerikaiakhoz került (1984, 1988, 1996, 2000, 2004, 2008).