"Én csak a rádiózáshoz értettem" - Meghalt Szepesi György

Meghalt Szepesi György, a magyar sportrádiózás legendás alakja, akit sokan az Aranycsapat 12. játékosának neveztek. Szepesi tizenöt nyári olimpián és tizennégy labdarúgó-világbajnokságon volt ott a Magyar Rádió, majd később a FIFA képviseletében. Életútjának ellentmondásairól e cikk szerzőjének is beszélt a 90. születésnapján. Szepesi György 96 évesen, szerdára virradóra halt meg.

"Én csak a rádiózáshoz értettem" - mondta szinte szabadkozva a 90 éves Szepesi György, amikor kerek születésnapja alkalmából nagyinterjút készítettem vele a FourFourTwo-nak. 2012 januárja volt, ültünk a Remiz étteremben, kedvenc helyén, ott, a villamosgarázs mellett Budán. Mindketten nyári olimpiára készültünk. Ő a tizenötödikre, én az ötödikre.

Amikor 2005-ben eldőlt, hogy a 2012-es olimpiát Londonban rendezik, a rádióban azt mondtuk a 83 éves Szepesinek, hogy neki ott kell lennie a brit fővárosban. Rádiós pályafutása 1945. augusztus 20-án egy magyar-osztrák labdarúgómeccs közvetítésével indult, az első olimpiája az 1948-as londoni volt. Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy 2012-ben ő vezesse a Kossuth Rádióban a megnyitó ünnepség közvetítését. A stadionban az ő köpönyegéből előbújt Novotny Zoltán és Gulyás László ült, bent, a stúdióban Szepesi és ennek a cikknek a szerzője.

Szepesi György sportriporter mutatja születésnapi ajándékát, Jónás Istvántól, a Magyar Rádió vezérigazgatójától kapott mezt, a Magyar Rádió épületében Forrás: MTI/Kollányi Péter

Ez volt az utolsó nagy fellépése a Magyar Rádióban. Heteken, hónapokon át készült erre az egy estére. Régi könyveket bújt, megsárgult fényképeket nézegetett. Odabent, a Bródy Sándor utcában behunyt szemmel hallgatta a régi közvetítéseket, majd 2012. július 27-én este még egyszer, utoljára a csúcson volt. Azt csinálhatta, amihez a legjobban értett. Rádiózhatott. Amikor fellobbant az olimpiai láng, kikapcsolta a mikrofont, ránk nézett, és annyit mondott: köszönöm.

A rádióhallgatók akkor hallották őt utoljára.

Nem egyszerű rádiós volt, hanem intézmény. Szerelme a mikrofon, a labdarúgás, a sport. A háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó Papp Lászlónak, az öttusalegenda Balczó Andrásnak, a kapusfenomén Grosics Gyulának, minden idők legjobb magyar labdarúgójának, Puskás Ferencnek nagy barátja. És az egész ország személyes, jó ismerőse. Jellegzetes hangjával, határtalan lelkesedésével a rossz meccsből is jót csinált, nem érdekelte, hogy a lelátón azt kiabálják: "Ne hazudj, Szepesi!" A sport szeretete, a rádió nyújtotta adottságok kihasználása és a végtelen lelkesedés volt az, ami miatt nála nem létezett rossz meccs.

Szepesi György a "Hajrá, magyarok" című tévéműsor felvételén Forrás: Fortepan

Az egész ország vele zokogott, amikor elfúló hangon közvetítette az 1972-es müncheni olimpiáról Balczó András elképesztő futását. Nem szégyellte könnyeit. Az 1964-es tokiói játékok magyar-szovjet vízilabdameccsének utolsó magyar gólja, a legendás "lőj, Dömötőr, lőj Dömötör, lő, góóóóól" szöveg a mai napig idézetek tárgya. Pedig Dömötör nem is lőtt, hanem ejtett. Farkas János bombagólja 1966-ban a liverpooli Goodison Parkban a braziloknak - "Bene, Farkas, Farkas, Bene, hej, nem félünk a Farkastól, hát ez szédületes gól volt, mintha zsinóron húzták volna az aranygólt Gilmar hálójába".

Helmut Schön, az NSZK labdarúgó-válogatottjának kapitánya (balra) és Szepesi György Forrás: Fortepan

Amíg nem volt televízió, addig ő volt a király - meg egy kicsit utána is. A hatvanas években, amikor egyre több tévékészülék jelent meg az országban az emberek még mindig úgy nézték a meccseket, hogy a tévé hangját lehalkították, bekapcsolták a rádiót, és őt hallgatták. Aztán a modern technika "legyőzte" Szepesit, az emberek szép lassan átszoktak a tévére - de ő, mindig azt hangsúlyozta, hogy a rádió örök, és soha nem fog meghalni. "Engem is bőven túlél majd, meglátjátok" - mondogatta nekünk mindig. Ebben is igaza lett.

1981-ben elintézte, hogy a számára mindig is legkedvesebb és legnagyobb magyar sportoló, Puskás Ferenc 25 év után újra magyar földre léphessen. A párizsi Liverpool-Real Madrid BEK-döntőn vette rá Puskást a hazatérésére. A Budapestre tartó gépen Puskás felesége reszketett, állandóan Szepesit kérdezte, hogy vajon milyen lesz otthon a fogadtatás? Az ekkor már az MLSZ elnökeként dolgozó Szepesi annyit mondott: nyugalom. Az egész ország Puskás nyakába borul majd. Ebben sem tévedett.

Két legenda egy képen. Szepesi György (balra) és Puskás Ferenc Forrás: Szepesi György

Jelképes, hogy a magyar labdarúgás máig utolsó sikeres időszakában ő volt az MLSZ elnöke. Regnálása alatt a válogatott 1982-ben és 1986-ban is kijutott a labdarúgó-világbajnokságra. A szovjetek elleni 0-6, a mexikói bukás őt is és a szövetségi kapitányt, Mezey Györgyöt is elsöpörte. Később éveken át mondogatta, hogy nem lett volna szabad lemondania, hiszen abban a csapatban még jó néhány Eb- és vb-szereplés lehetősége benne volt. Világbajnokságra azóta sem jutott ki a magyar labdarúgó-válogatott.

Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (balra) és Szepesi György MLSZ elnök. Közösen értek el hatalmas sikereket 1984-86 között Forrás: Fortepan

Tizennyolc évvel ezelőtt, 78 évesen elvállalta, hogy sportlövészetet közvetít a sydney-i nyári olimpiáról. Egy szál mobiltelefonnal a kezében próbálkozott - túl hangosan beszélt, a rendezők kitessékelték a lőtérről. Ő a hátsó ajtón ment vissza, majd kiáltotta világgá Igaly Diana bronzérmét. Ez volt az utolsó magyar érmes közvetítése. 2004-ben a férfi vízilabda-döntőt közvetítő Török László felajánlotta neki a mikrofont, a kommentálás lehetőségét. Már nem akart élni vele. A magyar labdarúgó-válogatottól 1995. augusztus 16-án, csaknem napra pontosan 50 évvel azután köszönt el, hogy 1945-ben azt a bizonyos magyar-osztrákot közvetítette. Egy másik Magyarország-Ausztria meccsen szeretett volna búcsúzni, de az MLSZ ezt nem tudta tető alá hozni. Így nem a Népstadionban, hanem Siófokon és nem az osztrákok elleni mérkőzésen, hanem egy Izraellel vívott barátságoson köszönt el - a vendégcsapat nyert 2-0-ra. Ezekkel a szavakkal köszönt el: „Elbúcsúzom a mikrofontól, megválok a sportmikrofontól abban a reményben, hogy barátaimnak, kollégáimnak lesz még örömük ebben a mikrofonban, lesz még örömük a magyar futballban."

Búcsú a mikrofontól. Szepesi György az 1995-ös Magyarország-Izrael válogatott labdarúgó-mérkőzésen Siófokon Forrás: Lantos Gábor

A rendszerváltás után előbb az 1956-os forradalomban játszott szerepéért vették elő. 1956. október 23-án Szepesi György csak rendkívüli nehézségek árán tudott bejutni a Magyar Rádió épületébe. Amikor végre beért, az akkori elnök, Benke Valéria magához kérette. Benke azt találta ki, hogy szereljenek fel mikrofont a Bródy Sándor utcai főbejárat fölötti erkélyre. Az elnöknő arra gondolt, hogy az egész országban népszerű sportriporter le tudja csillapítani a forrongó tömeget. A rádió akkori technikusa, Hübel Mátyás kivitte a kábeleket, majd megjelent az erkélyen Szepesi. Az első szava az elvtársak volt. Mindez előbb hangrobbanást idézett elő, majd egy kődarab repült a riporter felé. A kétségbeesett Szepesi megpróbálta hazaküldeni az embereket, de ez a kísérlete nem járt sikerrel. Szerepét az október 23-i eseményekben a rendszerváltás után gyakran vágták a fejéhez. A riporter cselekedete az 1956-os melbourne-i olimpiára készülő magyar sportolók körében is megütközést váltott ki. Olyanok is voltak, akik azt mondták, hogy ne utazzon ki Melbourne-be. Amikor 1956. október 30-án Benke Valériát eltávolították a Magyar Rádió éléről, Szepesi már Melbourne felé tartott. Mire az olimpia november 22-én megkezdődött, Magyarországon vérbe fojtották a forradalmat.

Szepesi György egy gyereknek dedikált a Millenáris Parkban 2015-ben Forrás: Origo

Már 84 éves volt, amikor 2006-ban kiderült, hogy Szepesi György az állambiztonsági hatóság ügynöke volt. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött papírok szerint Szepesit "Galambos Feri" fedőnéven tartották nyilván. 1950-ben szervezte be a BM Politikai Nyomozó Főosztályának úgynevezett belső reakció elhárítása, később kulturális területre helyezték át.

2012 januárjában ültünk a lakásához közeli Remiz Étteremben. Fülemben csengenek a szavai: „Most, hogy 90 éves lettem, sokan reménykednek abban, hogy politikai coming outtal állok elő. Annyit tudok mondani, hogy megírtam ennek az időszaknak a történetét, amelyet otthon őrzök. Amikor elmegyek, el fog jutni azokhoz, akiket ez még érdekel. Halálom után felbontandó."

Hogy a boríték megvan-e valahol, vagy lesz-e, aki tényleg felbontja, ma még nem tudjuk. Szepesi György 96 évet élt. Nyugodjon békében.