Irány Amerika!

Az Egyesült Államok legnépszerűbb ligái egyre nagyobb felvevőpiacot jelentenek a világ legkiválóbb sportolóinak. Hokizni és bunyózni nem Amerikától tanult meg a világ, a kosarasoknak sokat jelentett a barcelonai olimpia, az NFL-re pedig továbbra is az NCAA készít fel igazán, és nehéz külföldiként bekerülni.

Az NHL a legkevésbé Észak-Amerika-központú. Senkinek nem kell bemutatni olyan legendákat, mint Jaromir Jagr, Teemu Selanne, Mats Sundin, Alex Ovechkin és a többiek. A jégkorongnak ugyanis komoly hagyománya van Kanada és az USA mellett például Csehországban, Szlovákiában, Oroszországban, Finnországban és Svédországban.

Brazília ontja az MMA-harcosokat

A UFC eredetileg arról szólt, hogy különböző sportágak képviselői csaptak össze, és kezdetekben a súlycsoportok nélküli meccseken is sokáig verhetetlennek tűnt a brazil jiu-jitsu alapokat hozó és brazil születésű Royce Gracie. Royce Gracie a UFC történetének leghosszabb meccsén a birkózó Ken Shamrock ellen:

Később a szintén brazil Anderson Silva lett a sportág egyik (ha nem A) legjobbja. Nem véletlen tehát, hogy a brazil bunyósok számára vonzó lett az MMA, mert ilyen példaképek álltak előttük, másrészt Gracie miatt sokáig azt hitték, a brazil jiu-jitsu technikákkal lehet valaki a legeredményesebb ebben a sportban. Az MMA azóta önálló sportág lett, de aki jó brazil jiu-jitsu alapokkal kezd hozzá, sokra viheti. A súlycsoportoktól és nemtől független aktuális Top15-ös UFC-rangsorban 3 brazil születésű versenyző van, Jose Aldo, Rafael Dos Anjos és Cris Cyborg (akinek az eredeti neve Cristiane Justino), és a hagyományokat ismerve továbbra is jönnek majd szép számmal a brazilok a UFC-be. De például Oroszországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Írországban is népszerű az MMA, a UFC 205 főmeccsére készülő Conor Mcgregor ír, a legutóbbi UFC 204 gálán pedig Manchesterben egy hazai bunyós, Michael Bisping vívott főmeccset.

A jugoszláv NBA

Ezt a listát böngészve láthatjuk, hogy az egykori Jugoszlávia (Főleg Szerbia, Horvátország és Szlovénia) milyen sok játékost adott a ligának. Elég csak Toni Kukoc, Vlade Divac, Dino Radja, Drazsen Petrovics és a valamivel fiatalabb Peja Stojakovics nevét említeni. Az egykori Szovjetunió legjobbjai is le tudták tenni névjegyüket a ligában, főleg Litvánia, ahol a kosárlabda a második isten. Arvydas Sabonis és Sarunas Marciulionis Amerikában is tényező volt, előbbi ráadásul úgy, hogy bőven a csúcsformája után igazolt Portlandbe.

Ez a névsor bizonyítja, hogy Európában 1992 előtt is volt kosárlabdaélet. Akkor azonban összeállt a Dream Team a barcelonai olimpiára, és egyrészt megmutatta, mennyivel a világ előtt jár az NBA, másrészt olyan reklámot csinált a kosárlabdának globálisan, hogy mindenhol tömegesen elkezdték azt játszani. Scottie Pippen és Michael Jordan így kapta le a pályáról a szupertehetségesnek tartott Toni Kukocsot az olimpián:

A kilencvenes évek végére, 2000-es évek elejére érett be az, hogy a profikat beengedték az olimpiára. Dirk Nowitzki, Tony Parker, Pau Gasol, Marc Gasol, Andrei Kirilenko és Yao Ming már a globális kosárlabdát képviseli. Kiderült, hogy egy külföldi játékos is szupersztár lehet, Nowitzki MVP is volt 2007-ben. Ott tartunk, hogy a fentebb említett poszt-jugoszláv és poszt-szovjet országokban továbbra is kiváló utánpótlásképzés zajlik, de rajtuk kívül Spanyolország, Franciaország, Ausztrália és Brazília is bármikor ki tud állítani egy komplett NBA-s kezdőötöst.

Az igazi Amerika

Nem véletlenül amerikai futball a sportág neve, hiszen ilyen magas szinten csak ott űzik. Aki ide bekerül, az tényleg nagy dolgot hajt végre. A legtöbbre külföldiként a lengyel Sebastian Janikowski vitte, ő 2000 óta az Oakland Riders placekickere. Édesapja profi labdarúgó volt Lengyelországban, de emigrált a nyolcvanas években. Hozzá költözött ki a gimnáziumi években, és az USA-ban váltott a tojáslabdára. A lába az egyik legerősebb a liga történetében. Rajta kívül Németországból szeretnének sokan az NFL-be kerülni, illetve rögbisek teszik próbára néha magukat.

Dávid Kornél, hazánk egyetlen NBA-t is megjárt kosarasa, valamint Bencsics Márk és Kun Zsolt többek között a légiósokról is beszél majd a Sport1-en október 13-ám 20 órakor kezdődő Trash Talkban. Emellett exkluzív anyagokat is láthatnak a nézők a UFC 204 gáláról, de arra is fény derül, Kovács Sanyi hogyan megy házhoz az őt meghívó szurkolókhoz. A műsorvezető ezúttal is Szaniszló Csaba lesz.