Vágólapra másolva!
A pekingi olimpia után vita kerekedett a legjobbak premizálásáról, többek között az aranyérmes Vajda Attila és Sári Nándor edző is sérelmezte az elosztást, illetve azt, hogy több esetben emelték az előzetesen megállapított összeget. Bár a Pekingből három aranyéremmel hazatért magyar sportolók nem végeztek az éremtáblázaton az élmezőnyben, állami jutalmazásuk ugyanakkor a nemzetközi összehasonlításban az élvonalba sorolható. Olimpiai életjáradékra pedig alig akad példa külföldön.

Belgiumban 50 ezer euró jutalom jár az egyéni olimpiai aranyéremért, 30 ezer az ezüstért, 20 ezer a bronzért, 10 ezer a negyedik helyért, míg az 5-8. helyezések egyformán 5-5 ezer eurót érnek. Csapatsportokban a sportolók fejenkénti jutalma az egyéni összegek egynegyede.

Bizonyos sportágak képviselőit - például az atlétákat - külön csoportként kezelik a jutalmazásnál, és őket az egyénivel megegyező összdíjazáson felül még fejenként 10 százaléknyi pótjutalom illeti meg. Így az ország egyetlen olimpiai aranyát nyerő magasugró, Tia Hellebaut 55 ezer eurót (13,4 millió forint) kasszíroz. Az ezüstérmes 4x100-as női váltó hat tagja (beleértve a két tartalékot is) fejenként 8 ezer euróhoz jutott (összesen 30 ezer a második helyért plusz fejenként 3 ezer euró pótjutalom).

Az edzők jutalma a sportolóknak járó juttatás egynegyedével egyezik meg. Hellebaut edző-élettársa, Wim Vandeven tehát 12 500 euróval gazdagodott, ketten együtt pedig 67 500 eurót zsebeltek be. Életjáradék Belgiumban a legkitűnőbb olimpiai szerepléssel sem jár.

Bár az említett jutalmakat a helyi olimpiai bizottság adja, formailag nem az államtól kapják a sportolók. A sport ugyanis a sajátos politikai berendezkedésű országban nem központi, hanem közösségi hatáskörben van, így a nemzeti olimpiai bizottságot egyik közösség sem ismeri el sajátjának. A jutalom alapjául a szerencsejáték-bevételekből elkülönített pénzalapok, valamint magáncégek adományai szolgálnak.

Az érmeseknek járó juttatások Athén óta nem változtak Belgiumban.