O'Sullivan harmadszor nyert snooker-vb-t

Harmadszor találta magát a snooker csúcsán Ronnie O'Sullivan, miután 18-8 arányban legyőzte a sheffieldi világbajnokság döntőjében Allister Cartert. O'Sullivan ezzel a keddtől számított új világranglistán is átvette a vezetést, míg Allister Carter a 14.-ről a 7. helyre lépett előre, ami egyéni rekord. O'Sullivan, bár nem brillírozva, mégis magabiztosan, a döntő mind a négy szakaszát nyerve (6-2, 5-3, 5-3, 2-0) hódította el 2001 és 2004 után a legrangosabb trófeát. Ezzel csatlakozott Steve Davishez és Stephen Hendryhez, hiszen a Crucible színházban csak ők hárman voltak képesek legalább háromszor bajnoki címet szerezni (Davis neve 6-szor, Hendryé 7-szer szerepel a világbajnoki serlegen).

Dávid kontra Góliát

Ronnie O'Sullivan és Ali Carter csatájában ugyan benne volt egy szikrázó csata lehetősége, hiszen élete formájában játszott, azért az volt nem kérdés, hogy a meccs esélyese O'Sullivan. Statisztikailag ezt a létező összes mutatóval alá lehet támasztani, bár valószínűleg Ali Carternak jobb esti olvasmánya is akadt az ilyen számoknál (ha ezekkel foglalkozott volna, valószínűleg 8 framet se nyer).

Ami a vb-n a finálé előtti történteket illeti, a Rocket 11 százas breakje és a Hendry elleni 17-6-os brutális elődöntő (maga Hendry nyilatkozta, hogy így még nem látta játszani O'Sullivant) eleve nem sejtetett sok jót Carternek. Ha ehhez még vesszük azt, hogy tapasztalattal is az essexi ász rendelkezik (mindkét vb-döntőjét nyerte, míg Carter elődöntőt is először játszott) és az egymás elleni eredménysort is kalkuláljuk - Ronnie O'Sullivan nyerte kettejük mind a 8 ütközetét - akkor nem csodálkozhatunk, hogy a fogadóirodák nem fizettek sokat a leendő világranglista-első győzelmére. Carternak a közelmúltról sem lehettek kellemes emlékei: az elmúlt szezonban a walesi és az északír bajnokságon találkoztak, előbb 5-4-re, majd 5-2-re kapott ki a Kapitány, Walesben épp ellene lökte O'Sullivan szezonja első 147-jét. Úgyhogy Carter arra alapozhatott, hogy egyszer minden sorozat megszakad.

Papírformát hozott a döntő első napja

Vasárnap délután megkezdődött a sheffieldi Crucible színházban a snooker-világbajnokság döntője. Ronnie O'Sullivan rögtön hengerelt, hamar elhúzott 3-0-ra, 100 közeli breakeket lökve tartotta Ali Cartert távol az asztaltól.

A Kapitány egy 104-es breakkel szépített, ám utána megint O'Sullívanen volt a sor. Ezt követően azonban az essexi ász magának adott snookert, amit Carter (ha nem is azonnal, de) kihasznált. O'Sullivan ezután két magas breakkel behúzta az első szakaszból hátralévő két frame-et, így 6-2-es vezetéssel zárta a szakaszt, amelyben dominált, és jól snookerezett.

Nem így tett a második játékrészben, amely sokkal inkább emlékeztetett a Perry-Carter csata végéhez. Mindig az nyerte a frame-et, aki a sorozatos hibák után képes volt visszanyerni nyugalmát. Carter ismét elővett néhányat azokból a bravúros lökéseiből, melyek a döntőbe juttatták. Ha ezek mellett nem hibáz ziccereket, akkor valószínűleg fel tudott volna zárkózni, mert O'Sullivannek látványosan nem ment a játék, amit jellegzetes grimaszokkal és dákója elejtésével (is) "jelzett".

Carter 8-3-ról 8-5-re zárkózott, és a következő két frame-ben volt lehetősége a további zárkózásra, ám Ronnie O'Sullivan ezen a versenyen sokadszorra mászott ki veszteség nélkül olyan helyzetben, amikor nem ment neki igazán a játék (Hendry ellen 1-4-ről állt föl, Liang Wembo és Mark J. Williams ellen 4-4-re végzett az első szakaszban, úgy, hogy ezen periódusban egyáltalán nem uralta az asztalt).

Végül a nehéz időszakot átvészelte, a nap utolsó játékában pedig a döntő során saját maga első százasát lökve a második etapot is ő nyerte. Egy nap után így 11-5-re vezetett, és jó esélyei voltak arra, hogy hétfőn háromszoros bajnoknak mondhassa magát.

Kifáradt Kapitány

Hétfőn délután, a világbajnokság utolsó napján is hosszú útra indult a fehér golyó, ráadásul rögösre is, hiszen mindkét döntősön meglátszott, hogy egy hosszú torna végéhez közeledtek. A délutáni 8 frame során egyáltalán nem született százas break, Ronnie O'Sullivan maximuma 71, míg Ali Carteré 84 volt sorozatban.

Már ebből sejthető, hogy a döntő inkább sorozatos safety-csatákból állt, mint parádés sorozatokból, ennek tetejébe még sokat is hibáztak a felek. A Rocket az első két frame-et behúzva 13-5-re húzott el, majd következett Carter 84-e, amire O'Sullivan egy 71-gyel válaszolt. A kis szünet utáni 4 frame-ből hármat O'Sullivan nyert, így, bár nem játszott jól, mivel Carter képtelen volt élni esélyeivel és megismételni a vb során nemegyszer megcsodált játékát, a Rocket ezt a szakaszt is hozta 5-3-mal, így összesítésben 16-8-ra vezetett. Ekkor pedig már látszott, hogy Ali Carternek olyan csoda kell, aminek jelét az egész döntőben nem mutatta.

Az esti program aztán rövidre sikerült. Ronnie O'Sullivan ugyanis egy 69-es breakkel nyitott, és bár Carter megpróbált visszajönni, hiszen ehhez csak egy snookerre volt szüksége, azt az egyet éppen ő kapta, így az essexi ász egy játékra került a bajnoki címtől. Az utolsó frame-ben először 34-ig jutott, majd egy safetyt követően kihasználta Ali Carter hibáját, és lerámolt az asztalról annyi golyót, amennyi biztosan elég volt a győzelemhez. Mivel megint nem járt 100 közelében, nem túlzás kijelenteni, hogy az esti program legizgalmasabb eseménye a bemutatásnál Jimmy Jumpként meztelenül játéktérre rohanó ember eltávolítása volt.

Így láttuk mi

Összességében a döntő színvonala nem verdeste az eget, mivel Ali Carter soha nem játszott még egyszerre ennyit, és a mérkőzés utáni nyilatkozatában maga is bevallotta, hogy elfáradt. Ronnie O'Sullivan így nem volt nagy ellenállásra kényszerítve, leginkább magával kellett küzdenie. A meccs utáni megszólalásában kifejtette, hogy nagyon örül a győzelemnek és jól érezte magát a tornán, ám világelsőként, az Egyesült Királyság és a világ bajnokaként több figyelmet és időt szeretne családjának és a pihenésnek szentelni. Nyáron végig kell gondolnia a folytatást. Mindenesetre anyagilag nem valószínű, hogy a gondolkodás közben megszorulna, hiszen összesen 328 500 fonttal gazdagodott.

Ali Carter a döntőben nyújtott teljesítménye ellenére sem lehet elégedetlen.: élete legnagyobb sikerét érte el vb-döntőjével és első 147-jével. A versenybeli három heti munkájával egész karrierje során snookerrel keresett pénzének felét kasszírozta (203 500 fontot). Előrelépett a világranglistán a 14.-ről a 7. helyre, ami pályafutásának a legmagasabb világranglista-helyezése.

A vb pozitív meglepetése még Joe Perry, aki a selejtezőből jutott el az elődöntőig, szintén jelentőset javítva ezzel világranglista-helyén, valamint a fiatal kínai Liang Wembo, aki bátor játékával megvillantotta tehetségét, csak a későbbi győztes Rockettól kapott ki, így öregbítette a sheffieldi snooker-akadémia hírnevét. Nem feledkezhetünk meg Stephen Hendryről sem, aki elődöntős szereplésének köszönhetően 6. helyre jön föl a keddtól aktuális világranglistán, és bár 2004 után újra kikapott Ronnie O'Sullivantől, megmutatta, hogy számolni kell vele 9 évvel utolsó világbajnoki címe után is.

Mélyen tudása alatt teljesített Shaun Murphy (a 2007-es világranglista-vezetője pocsék játékkal szemernyi esély nélkül kapott ki Ali Cartertől), John Higgins (aki legrosszabb napjain sem szokott kikapni egy csúcsformájától messze lévő Ryan Daytől), Graeme Dott (akinek a szezonja olyan pocsékra sikerült, hogy lehetséges, kicsúszik a legjobb tizenhatból, pedig idén minden versenyen második kiemeltként indulhatott), Ken Doherty (aki kétszeres világbajnok létére az első körben simán kapott ki Liang Wembotól) és Mark Selby (aki a walesi bajnokságon még 5-8-ról 9-8-ra verte Ronnie O'Sullivant, a világbajnokságon pedig már mérkőzést sem tudott nyerni).

Díjazás, nyilatkozat

A 2001-ben és 2004-ben is diadalmaskodó, 32 éves győztes sikeréért 250 ezer fontot (80 millió forint) kapott, míg ellenfele ennek felével vigasztalódhatott.

"Nem igazán éreztem a játékot a döntőben. Természetesen jó lenne még több vb-címet begyűjteni, de nem tudom, mit hoz a jövő. Lehet, hogy inkább a pihenést választom, és a csúcson hagyom abba" - utalt már nem először a visszavonulásra O'Sullivan.

A torna szervezői 157 ezer fontot ajánlottak fel a legmagasabb break szerzőjének, és mivel O'Sullivan és Carter is meglökte a maximális 147-et, ezért megosztoznak a pénzen. Így a világbajnok összesen 328 500 (105 millió forint), riválisa pedig 203 500 fontot (65 millió forint) vihet haza.