Maradonát pótolná az argentin szupercsapat

Csehország és Spanyolország nagy gólarányú győzelme (előbbi 3-0-ra verte az Egyesült Államokat, utóbbi az ukránok ellen nyert 4-0-ra a minap) után pénteken egy újabb titkos esélyes lépett elő egyértelmű favorittá a németországi labdarúgó-világbajnokságon: Argentína az említett csapatok KO-sikerét is jócskán felül tudta múlni, és álomfutballal 6-0-ra győzte le Szerbia-Montenegrót. A C csoport másik meccsén Hollandia 2-1-re nyert Elefántcsontpart ellen, és ezzel a két győztes már készülhet a nyolcaddöntőre, no és az egymás elleni, jövő szerdai presztízsmeccsre, amely nem mellékesen a csoportelsőségről is dönteni fog.

A stadion közepén ékeskedő kivetőn megjelenik Diego (tehát tényleg itt van, ez biztos), alatta pedig megkezdődik a találkozó. Visszacsöppentünk 1986-ba, de nem ám csak Maradona haja miatt... Szerbia és Montenegró csapata teljesen szétesett, durva volt, szervezetlen, ki tudja, talán a békák miatt ők sem tudtak aludni, s amit ma műveltek Ilija Petkovic tanítványai, az labdarúgásra nemigen emlékeztetett. A szünetben még "csak" 3-0 volt az állás, a második játékrészben azonban tovább folytatódott az argentin szárnyalás és a szerb mélyrepülés. A kérdés - egy kis kulináris kirándulás példájával élve - nem csak az volt, hogy hány gombócot kap a tányérjára az európai csapat, hanem az is, hogy meddig ülnek 11-en az asztalnál. Újra a foci nyelvén folytatva, az olasz játékvezető Mateja Kezmant kiállította, Argentína pedig tetszés szerint érte el a gólokat.

De nem ám akármilyeneket, a futballtörténelem talán legtehetségesebb cserecsatár-kettőse, a Carlos Tevez, Lionel Messi duó, az argentin szurkolók szívét végleg meghódítva, egy-egy mesébe illő gólt tett hozzá "az öregek" épphogy befejezett munkájához, előttük Maxi Rodriguez (kétszer), valamint a csereként beállt Cambiasso, illetve Crespo voltak eredményesek. A mellettünk ülő szerb drukkereknek már minden bajuk volt, de a végére idegeskedni sem volt erejük, két szép szál fiatalember például indokolatlanul ünnepelni kezdett, és mindenki értette, mire megy ki a játék - mérhetetlen csalódásukat próbálták elhessegetni. Persze ez nem sikerült, hiszen a 6-0 az hatnulla, mi már csak tudjuk, hiszen a mi 86-os szovjet-magyarunkat is mérföldkőként tartjuk számon a futballkrónikában.

S ki tudja, talán mérföldkőhöz érkeztek az argentinok is, akikről annyira nem beszélt senki, akiket kevesen nem tartott csúcsfavoritnak, most mégis egy sokáig emlékezetes győzelmet arattak egy papíron világsztárnak számító csapat ellen. Aki utóbbi jelzőt túlzónak tartja, annak érdemes visszaemlékeznie: a selejtezőben a szerbek veretlenül lettek csoportelsők Spanyolország előtt.

Maradona itt is, ott is

Argentína szimpatizánsai pedig nem akartak kimenni a stadionból, nagyon tetszik nekik, talán az elsejei elődöntőig el se mozdulnának innen, itt volt velük Maradona is, aki felpattant a székéből, ölelgette honfitársait, szivart gyújtott, és büszkén tekintett le csapatára, amely méltó utódja lehet a világbajnok válogatottnak. Így gondolhatták a szurkolók, akik aztán kimentek az aréna elé, ahol egy órán keresztül csak énekeltek, táncoltak, fényképezgettek, és nem volt jogtalanul az öröm: csapatuk pazar játékkal jutott be a németországi labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjébe.