Húsz éve kapott megalázó verést a Mezey-csapat

Vágólapra másolva!
1986. június 2-án a mexikói Irapuato városa is bekerült a futballtörténelembe, legalábbis a magyar és a szovjet részre. A mexikói világbajnokság nyitányán a Mezey György irányította válogatott borzalmas játékkal 6-0-s vereségbe szaladt bele, pedig előtte voltak szakemberek, akik meg voltak arról győződve, együttesünk a vb egyik titkos favoritja. Eltelt 20 esztendő, a miértre azóta sem kaptunk választ. Viszont megértük azt, hogy a leggyalázatosabb vb-vereségünk is már-már pozitívumként hat: 1986-ben ugyanis legalább ott voltunk a világbajnokságon. Azóta soha...
Vágólapra másolva!

Teljes volt az elkeseredettség, Mezey György azt nyilatkozta: "Nem mondok senkiről semmit." A Mondial című magazin egyik képén a szurkolók döbbenete látszott: Belanov tizenegyesrúgásakor a magyar kapu mögött rengeteg magyar, piros-fehér-zöldben, a többség Senior feliratú egyenpólóban ült, arcukon a világfájdalommal. Elutaztak a világ másik felébe, s két perc alatt szertefoszlottak az álmok...

A nemzetközi sajtó sem kímélte az együttest, idézzünk fel néhány véleményt a találkozó utáni termésből.

Brian Glanville (The Story of the World Cup): "A C csoport leginkább sokkoló eredménye a szovjetek 6-0-s győzelme volt a magyarok ellen. A szovjetek fakó csapatnak tűntek tavasszal, például, amikor Tbilisziben kikaptak az angoloktól. Ám utána kirúgták az addigi szövetségi kapitányt, Eduard Malofejevet, s május elején a Dinamo Kijev klubedzőjét, Valerij Lobanovszkijt állították a helyére. Az "Ezredes" telerakta a válogatottat saját játékosaival, akik ízekre szedték a magyarokat. A magyaroknak a korábbiakban is szinte fóbiája volt a szovjetek ellen. Most Jakovenko már az első percben vezetést szerzett, majd Alejnyikov, a sokoldalú középpályás már néhány másodperccel később belőtte az újabb gólt, s ettől a magyarok összezuhantak. Hat lett a vége."

Forrás: MTI

Belanov büntetőjével lett 3-0

Piros lap (Mondial): "Kivételesen a szovjetek lemondtak hagyományos vörös mezükről, a magyarok javára. Persze, játszhattak volna a Kijev kékjében is. Valójában ez a mérkőzés olyan volt, mint egy ukrán tánc. Az első négy percben alatt két gól, ez rekordot jelentett a világbajnokságok történetében. S szinte semmi nem változott a hátralévő 86 percben sem. A szovjetek könnyedén játszhattak. Új jutottak át a magyar védelmen, mint kés a vajon. Akkor passzoltak és annyiszor egymásnak, amikor és ahányszor csak akartak. Kiválóak voltak egyénileg és csapatként is. A magyarok gyengék, fásultak és megtörtek voltak. A kapusuk, Disztl Péter úgy festett, mint egy rém (cauchemar). A Dinamo Kijev KEK-győzelme már figyelmeztető volt a világnak, de azért kevesen gondolták, hogy a szovjetek ennyire jók. Lobanovszkij tulajdonképpen csak három játékossal, Daszajevvel, Larionovval és Alejnyikovval erősítette meg a maga Kijevét. Ez a Dinamo Kijev volt, szovjet mezben!"

Fred Hirzler (Le Matin): "Pontosan az következett be, amit vártam, és amire a magyarok a jelek szerint nem készültek fel: a szovjet válogatott azt merte játszani, amit a Dinamo Kijev tud... Úgy tűnik, a magyar edző, Mezey György egyszerűen nem készítette fel játékosait arra, hogy ezen a mérkőzésen váratlan és a magyarok számára katasztrofális események is bekövetkezhetnek."

Heinz Heimann (Kicker): "... Mezey György szövetségi kapitány súlyos hibát követett el. Nem észlelte, hogy a Péter által üresen hagyott magyar baloldal sebezhető..."

Wolfgang Harder (SID hírügynökség): "Nemzetközi mezőnyben ilyen szervezetlen védelmet hosszú idő óta nem láttam."

Hogy mi történt azon a délutánon, talán soha sem tudjuk meg. Akadtak rémes összeesküvés-elméletek, hogy az ellenfél csempészett valamit a mieink ételébe (ami legalább megmagyarázná, hogyan történhetett meg, hogy egyszerre, egy időben vált használhatatlanná minden játékos), akadtak, akik doppingot emlegettek, az évek során elhíresült a tészta-sztori... de választ nem kaptunk.