A focivébé öregrókái

A jövő pénteken kezdődő németországi labdarúgó-világbajnokságon, mint azt a minap megírtuk, összesen negyven, 1985. január 1-je után született futballista tagja a 32 vb-keretnek, s a legnagyobb tehetséget díjjal fogja jutalmazni a FIFA. Nem szabad azonban megfeledkezni a tapasztalt "öregrókákról" sem, hiszen rutinjukkal rendkívül sokat segíthetnek együttesükön. Megnéztük, kik azok a veterán játékosok, akiket idősebb koruk ellenére is beválogatott országuk szövetségi kapitánya. A mezőnyjátékosoknál az 1971, míg a kapusoknál az 1970 előtt született futballistákat mutatjuk be.

A védőknél a kapusokkal szembeni "évelőny" dacára is már láthatóan kisebb a kínálat. A "győztes" azért elmondhatja magáról, hogy sokszor volt már születésnapi partija, de a mexikói mezt is magára ölthette már párszor. Claudio Suarez 178-szor válogatott, ami világrekord. Az amerikai Chivas csapatának a futballistája december 17-én lesz 38 esztendős, és nagyon készül a németországi vébére, mivel a legutóbbi tornát sérülés miatt ki kellett hagynia.

Egy 1970-ben született hátvéd lesz ott a futballcsúcson, aki viszont nem akárki, hanem a brazilok legendás csapatkapitánya, Marcos Evangelista de Moraes, röviden: Cafú. A Milan még mindig villámgyors jobb oldali védője a vb-rajt előtt két nappal, azaz június 7-én fogja betölteni 36. születésnapját. A 137-szeres válogatott szélső újabb rekordokat dönthet: ő lehet az egyedüli a világon, aki négy vb-döntőben lép pályára (eddig: 1994, 1998, 2002), a legtöbb meccset ő játszotta a világbajnokságokon, és korábban még nem volt olyan "cséká", aki kétszer is magasba emelhette volna a győzelemért járó trófeát.

Öt vb-re kijutott bekk látta meg 1971-ben a napvilágot, közülük négyen már betöltötték 35. életévüket: A koreai Csoj Dzsin Csul 187 cm magas, 2004-ben visszavonult a válogatottól, ám Dick Advocaat szövetségi kapitány meggyőzte a folytatásról a Csonbuk Hyundai Motors ászát.

A paraguayi Carlos Gamarra a nagy múltú brazil csapat, a Palmeiras alkalmazottja, de korábban Európában is megfordult jónéhány csapatban (Atlético Madrid, AEK Athén, Internazionale). Százhat válogatott meccsén védő létére 12-szer eredményes volt.

Ian Cox Angliában született, szülei viszont Trinidad és Tobagóról származnak, így a kőkemény hátvéd a közép-amerikai ország válogatottjában próbált szerencsét. Viszont a szigetországban maradt, jelenleg a Gillingham játékosa, de játszott a Bournemouth, Crystal Palace és a Burnley csapatában is. 2001-ben lemondta a válogatottságot, mondván, a klubfutballra kíván koncentrálni, de 2004-ben meggondolta magát, és hat vb-selejtezőn is pályára lépett.

A teheráni Saba Battery játékosa az iráni Jahia Golmohammadi. Megbízható védőnek tartják, aki becsúszásairól is híres, 2002-ben Írország ellen emlékezetes gólt fejelt.

Az elefántcsontparti Cyrille Domoraud megfordult már az olasz Interben, majd a francia Bastiában és a Monacóban is. Később két szezont lehúzott a spanyol Espanyolban, fél évig a török Konyasport is szolgálta, 2004 óta pedig újra Franciaországban futballozik, a másodosztályú Creteil csapatában. A hátvéd, akinek a játékát az iráni válogatott másodedzője Franco Baresiéhez hasonlította, a finálé után 13 nappal lesz 35 éves.