Így selejteztek Európában

Másfél évvel a kvalifikációs sorozat kezdete után, véget értek a 2006-os világbajnokság európai selejtezői - legalábbis, ami a csoportmérkőzéseket illeti, hiszen pár pótselejtező még hátra van. Hatalmas szenzáció ezúttal nem született (mint mondjuk a franciák és az angolok búcsúja 1994 előtt, vagy a hollandok ki nem jutása a legutóbbi vébét megelőzően), még úgy sem, hogy az aktuális Európa-bajnok, vagyis Görögország biztosan nem szerepel majd a világbajnokságon. A kisebb meglepetések közé a spanyolok vártnál gyengébb szereplése tartozik, nekik pótselejtezőt kell játszaniuk, akárcsak a cseheknek, akiket az Eb után sokan biztos vb-résztvevőnek tartottak.

Táblázatunkban a magyar válogatott teljesítményét lehet nyomon követni az 1988-as Európa-bajnokság kvalifikációs sorozata óta. Az első oszlopban a megszerzett és megszerezhető pontok találhatóak (1994-ig csak két pont járt a győzelemért), a másodikban a teljesítmény százalékban kifejezve, végül pedig az ezzel megszerzett helyezés.

Jól látható, hogy a Csank-féle válogatott pótselejtezőt érő második helye kivételével a magyar csapat 1992 óta mindig a negyedik pozíciót szerezte meg csoportjában, vagyis meglehetősen messzire állt a kvalifikációtól - igaz, a tabella azt nem tudja jelezni, hogy a pontok megszerzése miként alakult (Gellei Imre együttesének például, a 2004-es Eb selejtezőben, az utolsó mérkőzés előtt, még volt matematikai esélye a továbbjutásra).

Az is világosan látszik, hogy Lothar Matthäus hangzatos kijelentései ellenére semmiféle előrelépés nem történt a teljesítményben - egy százalékkal ugyan javult a helyzet, de ez nem szignifikáns különbség, helyezésben pedig ugyanazt jelentette.

1988 8/16 50 % 3.
1990 8/16 50 % 3.
1992 8/16 50 % 4.
1994 5/16 31 % 4.
1996 8/24 33 % 4.
1998 12/24 50 % 2.
2000 12/30 40 % 4.
2002 8/24 33 % 4.
2004 11/24 45 % 4.
2006 14/30 46 % 4.