Rajczi életben tartotta a vb-álmokat

Vágólapra másolva!
Létfontosságú világbajnoki selejtezőn, Rajczi utolsó percben szerzett találatával döntetlenre mentette mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott, amely 1-1-et ért el Bulgária ellen a Szusza Ferenc-stadionban. A 8. csoport másik találkozóján Horvátország 3-0-ra verte Zágrábban Máltát, s féltávnál átvette a vezetést.
Vágólapra másolva!

Harminc esztendővel ezelőtt találkozott utoljára egymással a magyar és a bolgár labdarúgó-válogatott, ám az akkori olimpiai selejtező nem hagyott maradandó emléket hazai szurkolókban. Ugyan a budapesti összecsapást Fazekas és Kozma találataival sikerült 2-0-ra hozni, a szófiai 4-0-s zakót nehezen lehetett megmagyarázni.

Ezúttal persze mindenki beleegyezett volna az utolsó hazai pályán elért eredménybe, akár még az 1-0-s sikerbe is: a Szusza Ferenc-stadionban ugyanis csak győzelemmel tarthatta életben továbbjutási esélyeit Lothar Matthäus csapata.

Az első percek elfogódottsága okozott némi kalamajkát Király kapuja előtt, szerencsére a bolgárok néhány távoli lövése célt tévesztett. Tíz perc után megnyugodott a csapat, Vincze Ottó megpróbálta összefogni az együttest, a győri középpályás kiválóan irányított, ha kellett szerelt, ha kellett távolról próbálkozott.

A legkellemesebb meglepetést azonban Böőr Zoltán jelentette, a Loki aprótermetű középpályása védekezésből is kivette a részét, s gyorsaságát kamatoztatva remekül érkezett fel a támadásokkal.

A bolgárok egykori zseniális labdarúgója, az immáron kapitányként tündöklő Hriszto Sztoicskov jó kártyásként kavargatta is a lapokat, taktikai változtatásai azonban nem igazán jöttek be.

"Ha azt nézzük, nem kaptunk gólt, akkor akár elégedettek is lehetnénk" - nyilatkozta a félidőben László Csaba, a válogatott edzője, aki a szünet után hat perccel már ebbe a szalmaszálba sem kapaszkodhatott bele. A második félidőt ugyanis remekül kezdték a bolgárok, a két Petrov - kihasználva Király tétovázását - remek gólt hozott össze.

Sok választása nem maradt az együttesnek, meg kellett kezdeni a támadásokat, ezzel a fellazuló védelem gyakorlatilag Királyra támaszkodott, aki bravúrt bravúrra halmozott. A támadások azonban nehezen jöttek: Huszti és Bodnár már fáradt volt a szélen, így úgy tűnt, Kerekessel és Rajczival hiába dobott még egy támadót játékba a szakvezetés, a középpályáról nem érkeztek a megfelelő labdák.

A futballhoz azonban szerencse is kell, ez a 90. percben kivételesen a magyar csapat mellé állt, s Rajczi szemfülessége pontot ért. Egy olyan pontot, amely legalább a reményt meghagyta a vb-szereplésről még álmodni merő szurkolóknak.