1896 Athén - az új kor hajnalán

Vágólapra másolva!
Több mint ezer esztendőn keresztül Hellász jelentette a sport fellegvárát négyévente megrendezett olimpiáival. Megszűnésük után a középkor "sötét" szellemisége egyáltalán nem kedvezett a testi kultúra fejlődésének, így nem csoda, hogy 1500 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy immár világversenyként ismét tért nyerjen az olimpiai eszme. Elsőként 1896-ban, Görögországban...
Vágólapra másolva!

Első magyar olimpiai bajnokunk - Guttmann Arnold néven - 1878. február 1-én született. Született sportzseni volt, aki úszásban két olimpiai aranyérmet nyert, míg a BTC labdarúgó-csapatával kétszeres magyar bajnok lett (1901, 1902), sőt egy alkalommal a válogatottban is bemutatkozhatott. Építészmérnökként Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, ő tervezte a debreceni Aranybika szállót, az Újpesti Stadiont és a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát. 1924-ben, a párizsi olimpián, a művészeti verseny építészet kategóriájában stadiontervére ezüst-érmet kapott.

Forrás: MTI

Az első olimpiai aranyérmet a 100 méteres gyorsúszásban 1896. április 11-én szerezte. A viadal érdekessége, hogy még nem uszodában, hanem nyílt tengeren rendezték, s a versenyzőket kis gőzösökkel szállították az öböl közepén fekvő, kezdetleges rajthoz. A versenyen végig Hajós vezetett, végül biztosan, elsőként ért célba. A díjátadáskor a versenybíróság hajóján maga a görög trónörökös vonta fel a főárbócra a zászlót. A zenekar az osztrák himnuszt kezdte el játszani (Magyarország ekkor még az Osztrák-Magyar Monarchiába tartozott), ám a jelen lévő magyarok hangosan belekezdtek a magyar Himnuszba. És a zenekar elhallgatott...

Jó órával később indult az 1200 méteres verseny mezőnye. Hajós faggyúval kente be testét, védekezve a 10 fokos víz dermesztő hidege ellen. Győzelme után a görög újságok magyar delfinnek nevezték el a kétszeres bajnokot. 77 évesen, 1955. november 12-én hunyt el.