Paralimpia 2004

A szeptember 17-től 28-ig tartó görögországi seregszemlére több mint 140 országból várják a sportolókat, hazánkat 35-en képviselik. Egy rövid történelemórát követően bemutatjuk a 19 athéni sportágat, egyúttal ez a cikk szolgál gyűjtőhelyeként az összes paralimpiás hírnek is.

A fogyatékos sportolók számára először 1948-ban az angliai Stoke Mandeville-ben rendezték meg a mai paralimpiai játékok elődjét. Az esemény atyja Sir Ludwig Guttmann volt, aki a második világháborús gerincsérült veteránok számára szervezett sportversenyt. A londoni olimpiai játékok megnyitásának napján Stoke Mandeville-ben is kezdetét vette a kerekesszékes sportolók játéka.

Négy évvel később holland sportolók is csatlakoztak, így született meg az a nemzetközi szervezet, amit ma paralimpiai mozgalomként ismerünk. Az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában, hat nappal az olimpia befejezése után. Az eseményt akkor még 9. Stoke Mandeville Nemzetközi Játékoknak hívták, a paralimpia elnevezést csak 1984-ben vezették be. Rómában 23 ország mintegy 400 sportolója versenyzett nyolc sportágban, amiből hat (íjászat, úszás, atlétika, kosárlabda, asztalitenisz, vívás) idén is a programban szerepel.

1964-ben Tokióban már paralimpiai falu is épült a sportolók számára, és megalakult a Mozgássérültek Nemzetközi Sportszövetsége (ISOD) is, Sir Ludwig Guttmann elnökletével. 1968-ban Mexikóváros helyett Tel-Aviv ugrott be rendezőként, és '72-ben sem az eredeti müncheni olimpiai helyszínen rendezték meg meg a paralimpiát, Heidelbergben találkoztak a sportolók. Ekkor született meg hazánk első paralimpiai érme is, Fejes András ugyanis harmadik helyezést ért el a kerekesszékes kocsiversenyen (érdekesség, hogy a sportoló magánúton vett részt a játékokon).

Négy év múlva Montreal helyett Toronto vállalta a házigazda szerepét, a kanadai városban már a látássérült és amputált versenyzők is rajthoz álltak, és először közvetített a televízió a paralimpiáról. Magyarország is ekkor küldött hivatalosan sportolókat a paralimpiai játékokra, a küldöttség azonban a harmadik versenynap után kénytelen volt hazatérni politikai okok (a Népköztársaság döntése értelmében - Dél-Afrika sportolóinak jelenléte miatt). A rövid tartózkodás ellenére Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmet, Oláh József atléta bronzérmet szerzett, a rendezők azonban az addig elért magyar eredményeket törölték a hivatalos protokollból. Torontóban vették fel a hivatalos programba a csörgőlabdát és a lövészetet, és ugyanebben az évben Svédországban rendezték meg az első téli paralimpiai játékokat.

1980-ban a Szovjetunió nem vállalta a rendezést, így a hollandiai Arnheim fogadta a 42 országból érkező majd 2000 sportolót. Ebben az évben az ülőröplabda debütált, és a játékok hőse az amerikai úszónő Trischa Zorn volt, aki hét aranyérmet szerzett. Magyarország az 1976-os politikai bojkott miatt nem kapott meghívást az arnheimi eseményre. 1984-ben párhuzamosan New York és Stoke Mandeville adott helyet a paralimpiának, az amerikai metropoliszban a látáskárosult, amputált és központi idegrendszer sérültjei, míg az angliai helyszínen a kerekesszékesek versengtek. Előbbit Ronald Reagan amerikai elnök, utóbbit Károly herceg nyitotta meg. A magyar résztvevők eddigi legsikeresebb szereplésüket ebben az évben aratták, a 13 arany-, 11 ezüst- és 5 bronzérem megszerzésével az éremtáblázat tizenötödik helyén végzett a küldöttség.

Szöulban kiváló szervezés mellett zajlottak a játékok, a megnyitón 75 ezer néző ünnepelte a sportolókat az Olimpiai Stadionban. Koreában már 16 sportágban mérték össze erejüket a résztvevők, és a kerekesszékes tenisz ekkor jelent meg a programban, igaz még csak bemutató sportágként. Hazánk képviselői 5 ezüst- és 7 bronzéremmel tértek haza. 1992-ben, Barcelonában 3200 versenyző állt rajthoz 82 nemzet képviseletében, köztük a magyar paralimpikonok, akik 4 arany, 3 ezüst és 4 bronzérem megszerzésével a nemzetek rangsorában a 25. helyet érték el. A 487 versenyszámban 279 világrekord született, és a spanyol városban már a kerekesszékes tenisz eredményei is hivatalosnak számítottak.

Atlantában már az értelmi fogyatékos sportolók is versengtek, így a tizedik paralimpián újabb rekord dőlt meg a részvételt tekintve. A magyar csapat 5 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, és összesen 92 pontot gyűjtött, ami az éremtáblázaton a 29. helyre sorolta hazánkat.

2000-ben, Sydneyben aztán minden tekintetben az eddigi legnagyobb paralimpiára került sor, 122 ország (illetve a független Kelet-Timor) képviselői gyűltek össze a játékokon, több mint 300 csúcs dőlt meg, és 2300 sajtómunkatárs tudósított az eseményről, köztük a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. A magyar küldöttség újra sikeresen szerepelt, sportolóink 4 arany-, 5 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek, és összesen 160 paralimpiai pontot gyűjtöttek.