Olimpia a fegyverek árnyékában

Amikor 1997. szeptember 5-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 106., lausanne-i ülésén a 2004-es nyári játékok megrendezéséért folytatott versenyfutásban Athén - a végső szavazáson - 66:41 arányban legyőzte Rómát, világszerte jelképes - és sok helyütt nem is jelképes - vastaps fogadta a döntést. Hiszen ez az ítélet már 1989-ben kijárt volna a görög fővárosnak, amikor Baden-Badenben az 1996-os olimpia lebonyolítását - minden várakozásra rácáfolva - Athénnal szemben Atlantának adományozták.

Az athéni lesz az első nyári olimpia 2001. szeptember 11. óta, és az első olimpia a március 11-ei madridi, Atocha-pályaudvari bombamerényletek óta.

Jelen állás szerint az 5,8 milliárd dolláros teljes olimpiai költségvetésből 825 millió dollár megy a biztonság szavatolására - háromszor annyi, mint a 2000-es sydneyi nyári vagy a 2002-es Salt Lake City-i téli játékok esetében. A teljes büdzsé egyhetede. Az athéni olimpia a történelem legnagyobb biztonságtechnikai művelete - békeidőben. "Most isszuk meg a World Trade Center elleni támadás levét" - szögezte le a polgármester asszony.

A csaknem egymilliárd dollárt van mire költeni: 50 000, más források szerint 100 000 főnyi biztonsági személyzet ügyel majd a játékokra, közöttük 16 000 katona. 1400 tévékamera pásztázza a különböző helyszíneket, rögzítve minden mozdulatot, Athén felett AWACS-felderítő repülőgépek, helikopterek vigyáznak arra, nehogy bárki is gonosz szándékkal a város fölé kerülhessen.

Görögország ideális célpontja bármilyen terrorista támadásnak. A Közel-Kelet egy ugrásnyira van, a világ legtagoltabb tengerpartja 13 676 kilométerre nyúlik el - gyakorlatilag védhetetlen. Hiába lesz folyamatos készültségben az Egyesült Államok 6. flottája, hiába küld Olaszország és Törökország hadihajókat a Jón- és az Égei-tengerre a NATO-partnert segítendő - a százszázalékos biztonság garantálhatatlan.

1988-ban egy szélsőséges palesztin szervezet harcosai hatalmukba kerítettek egy athéni kompot. Az akció kilenc túsz életébe került. Hasonló cselekmények manapság is elképzelhetők. Egy tavaly szeptemberi "szondázás" során egy terhes nőnek álcázott újságíró a "hasába" rejtve átcsempészett egy bombát a létező összes ellenőrző ponton. A sztorit a Washington Post világszerte felzúdulást kiváltó cikksorozatban közölte. A görög hatóságok a "jól bevált" kelet-európai módszert választották a beismerés helyett: mindent letagadtak, és bizonygatták, hogy nincs mitől tartani az összesen félmillióra becsült sportolónak és turistának.

"Ha most kezdődnének a játékok, a helyzet rosszabb lenne, mint 1972-ben, Münchenben volt" - jelentette ki tavaly szeptemberben Larry Buendorf, az Egyesült Államok olimpiai bizottságának biztonsági főnöke, utalva a 11 izraeli sportoló életét követelő terrorista akcióra, melyet a Fekete Szeptember palesztin szervezet vitt véghez 32 évvel ezelőtt.