1912, Stockholm - svéd minőség

Az 1908-as olimpián tapasztalt ellenséges viselkedést négy évvel később egy teljesen másfajta, pozitív értékszemlélet váltotta fel.  1912-ben Svédország kapott lehetőséget: az impozáns stockholmi stadion csaknem egymillió korona költséggel, a középkori lovagvárak stílusában épült. 28 ország 2541 versenyzője tökéletes körülmények között, szinte otthon érezhette magát Stockholmban. A játékokat V. Gusztáv svéd király nyitotta meg.

Kevés sportolónak adatik meg, hogy egy ország uralkodója a világ legnagyobb atlétájának nevezze. Ez történt Jim Thorpe-pal, aki az 1912-es stockholmi olimpián megnyerte a tízpróba és az öttusa küzdelmeit is.

Thorpe 1887. május 22-én született egy oklahomai egyszobás lakásban. Származását tekintve apai részről kevés ír, anyai részról kevés francia vér csörgedezett az ereiben, de legfőképpen indiánnak tekintette magát. Neve Wa-Tho-Huck, azaz "Csillogó Ösvény" volt. A stockholmi olimpián előbb az öttusa, majd a tízpróba aranyérmét szerezte meg. Győzelmét követően V. Gusztáv, svéd király magához kérette Thorpe-ot, és annyit mondott neki: "Ön a világ legnagyobb atlétája!" Thorpe válasza csak ennyi volt: "Kösz, király!"

1913. januárjában kiderült: Thorpe 1909 és 1910 között heti 25 dollárt keresett egy észak-karolinai baseballcsapat játékosaként. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amatőr versenysport szabályai szerint azonnal megsemmisítette Thorpe eredményeit.

Thorpe ezek után az amerikaifutballban keresett menedéket, pályafutása során 25 touchdownt és 198 pontot szerzett. Hat esztendőn keresztül baseballozott is. 1953. március 28-án halt meg. Rehabilitációját már a '40-es években felvetették, de Avery Brundage, akkori NOB-elnök (aki maga is részt vett az 1912-es tízpróba versenyein) nem engedett. 1982. október 13-án a nemzetközi szövetség végre beleegyezett, hogy Thorpe neve ismét szerepeljen a bajnokok között. Aranyérmeit 1983. január 18-án kapták vissza gyermekei.