Kislexikon

 

centrum
Központ, kedvező (jóval az országos értékek feletti) gazdasági és társadalmi adottságokkal rendelkező területi, települési egység.

decentralizáció
A társadalmi-gazdasági tevékenységek, javak és jövedelmek térbeli leosztása, szétterítése, ami együtt jár az irányítási, fejlesztési szerepkörök megosztásával.

az Európai Unió regionális politikájának alapelvei
1988-ban fogalmazódtak meg az Európai Közösség regionális politikájának máig érvényes alapelvei:

• szubszidiaritás és decentralizáció: a döntések delegálása a legnagyobb átlátással bíró szintre, a források felhasználásának jogosultsága;
• partnerség: a fejlesztési szereplők vertikális és horizontális együttműködése;
• tervezés, programozás, monitoring: a fejlesztési koncepciók és a megvalósítási programok kidolgozása, ellenőrzése, értékelése;
• koncentráció és addicionálás: a fejlesztési források célirányos felhasználása, társfinanszírozás.

innovációs miliő
Egy területi egységben létrejött megújuló képességek összessége, aminek következtében a gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok előremutató változásokat jeleznek.

migráció
Vándorlás, a népesség térbeli mozgása. Lehet tartós és időszakos (ingázás), a területre irányuló bevándorlás (immigráció) és kivándorlás (emigráció). Mérése a vándorlási mutató alapján történik, ami a be- és kivándorlók számának különbözete.

periféria
Peremhelyzetben lévő területi, települési egység, amelynek kedvezőtlenek (jóval az országos értékek alattiak) a gazdasági és társadalmi adottságai.

regionalizmus
A régió szerepét, befolyását a központi állammal szemben növelni kívánó szellemi, politikai irányzat.

regionális politika
Mindazon elképzelések, elvek, fejlesztési irányok összessége, amelyek egy adott ország területi szerkezetének alakítására vonatkoznak. A területfejlesztés ennek a politikának a megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszert jelenti, s magába foglalja a területi tervezést, a szabályozást, a finanszírozást és az ellenőrzést.

regionális tudomány
A 20. század második felében létrejött multidiszciplináris társadalomtudomány. A térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatokkal foglalkozik, ezek leírására alkot fogalmakat, elméleti rendszereket és dolgoz ki vizsgálati módszereket. Az elemzés tárgyai lehetnek különböző térségi szintek, így az egyén és a közösség terei, a települések, a régiók és az országok feletti integrációk is. Alapítója és első elméleti rendszerezője az amerikai Walter Isard, aki az ötvenes években alakította ki az új diszciplínát, Magyarországon a nyolcvanas évektől intézményesült.
irányzat.

régió
Valamilyen ismérv, ismérvrendszer alapján lehatárolt, a környezetétől elkülönült területi egység a nemzeti és a települési szint között. A területi egységet társadalmi-gazdasági összetartozás (kohézió), egy közösség együttélésének tudata (identitás) jellemzi, amit egy sajátos irányítási, közszolgáltatási intézményrendszer szervez, rendszerez. A régiót meghatározó ismérv lehet egy uralkodó jellemző, funkció (homogén vagy funkcionális régió), egy nagyközpont (csomóponti régió) vagy a tervezés, fejlesztés területi egysége (fejlesztési, programozási régió). A régió rendelkezhet saját közszolgáltatási, politikai funkcióval is (politikai régió).

településhálózat
A települések egymás közötti viszonyai, kapcsolatai alapján létrejött szerkezet, amelyet különböző funkciók alapján jellemezhetünk.

területi GDP (bruttó hazai termék)
Az adott régióban a gazdasági tevékenységből származó javak és szolgáltatások pénzértékének egy lehetséges mértéke, amit három megközelítésben lehet meghatározni. Elsőként a gazdasági tevékenységekből származó profit- és munkajövedelmek alapján, másodszor a fogyasztási és beruházási kiadások összegeként, harmadszor a gazdasági ágak termelésének pénzben kifejezett nagyságaként. A területi GDP alkalmas a területi egységek növekedésének és eltéréseinek bemutatására.

térszerkezet
A térbeli elemek (pl. települések, gazdasági tevékenységek, társadalmi sajátosságok vagy ezek összessége) között kialakult kapcsolatok alapján lehatárolható területi egység, amely valamilyen tényező alapján tartósan vagy időlegesen rendezettséget, azonosságokat mutat.