Kezdődik a POSZT - nézz velünk bele a színházi szemle előadásaiba!

Vágólapra másolva!

Ha POSZT, akkor sorban állás, és dühös sms-ek, hogy már elfogytak a jegyek. A magyar színházi szakma legrangosabb színházi seregszemléjén a tizenkét előadásból már hétre nem lehet jegyet kapni. Mégis érdemes megjegyezni a versenybe jutott előadások címeit: ha nem is ezen a héten, de majd e nemes versengésen kívül megtekinthetjük őket, Pécsett meg tülekedjen a szakma és a szerencsés helyiek. Friss alternatív társulatok, ragyogó Gombrowicz-értelmezés, monumentális orosz realizmus, őrült botránydarab, egy kultfilm színházi adaptációja, Zsótér-féle öreg hölgy és Balázs-show - első pillantásra látszik, hogy az új utakat kereső, kísérletező színházi kezdeményezések uralják az idei fesztivált. Ne ácsingózz Pécsre, mi mind a tizenhat versenyelőadásba betekintést nyújtunk.

Dömötör Ági

Vágólapra másolva!

színház Kukorelly Endre Halálkemény Ivonn Mohács remix Pécs Hamlet, dán királyfi off-program fesztivál Klamm

A házigazda Pécs Csehov-darabjával kezdődik a szemle: az Ivanov nem a legkönnyebb darabja az orosz színióriásnak, második drámája ugyanis (sőt, ő elsőnek hitte, mivel eltűnt a Platonov), későbbi művei sokkal koncentráltabbak. A pécsi előadás erőssége a díszlet: háború utáni, lebombázott környezetben forognak a színészek ironikusan díszes jelmezekben. A frissen végzett Funk István cseppet aktualizáló rendezésével nem minden kritikus értett egyet; és az előadás koncepciótlanságáért is kapott bírálatot.

Színházrajongóknak Bocsárdi Lászlót nem kell bemutatni, ő a mai színházcsinálás egyik legismertebb alakja. És ha ráadásul ő a maró-fájó, groteszk lengyelt, Gombrowiczot veszi elő, abból nem sülhet ki rossz. Az Yvonne, a burgundi hercegnő erős dráma, arról szól, hogyan használja fel lázadásához a királyi család sarja az úton talált értelmi fogyatékos Yvonne-t. A kifordított Hamupipőke-történetben mindenkiről kiderül, hogy őrült, ez persze senkinek sem tetszik, így a tejfölös kérésznek végzetes szerep jut. A sepsiszentgyörgyi előadás invenciózus módon használja fel az iszapot: Yvonne fülig maszatosan bukkan elő az elején, és lassan mindenkire jut egy kis sár...

"A kukitól félsz?" - hangzik el Urbán András Urbi et orbi című előadásában, aztán szóba kerül a disznóölés, az abortusz. Nem egyszerű darab a szabadkaiak előadása, 70-80 %-ban improvizatív, gyónásszerű terápia-beszélgetés; a maradékban pedig Pilinszky. A színészek pucér lelke mellett a színpadon nincs más, csak egy szék, egy félbevágott hordó, egy lavór, kiskocsi és négy mikrofon. Kandikamera a pszichológusnál, elidegenítő dalok kórusban, Pilinszky továbbgondolva.

Pécsett is bemutatkozik a tavalyi nyíregyházi évad nagy botránya, a Bodó Viktor-Vinnai András írta Fotel. "Csináljuk meg őrülten az őrültséget" - ez volt a mottója Bodónak; a cél sikerült, a premierközönség fele kivonult az elmegyógyintézetet megjelenítő előadásról. Ugyanekkor rengeteg embert érdekelni kezdett, mi az, amit utálnak. Erős gyomrúaknak való előadás: meztelenség, sok céklalé, szívbemarkoló dadaizmus. Hátborzongató a sok színházi utalás ("Szervusz, Árpi! Ilike vagyok...most olvasom, hogy csinálod a Hamletet... "), hol járunk??? Reméljük, nem a színész-szakszervezet ideggondozójában...

A székelyudvari magántársulat, a Nézőpont Színház egy brit kortárs szerző, Dennis Kelly darabját mutatja be: a Love & Money egy házasság összeeséséről szól nagy perpatvarokkal a pénzről és áldozatokról. A legkísértetiesebb benne az élethűség: minden dialógus elhangozhatna, éppen így. Az előadás egy héthetes, közös "táborban" született, a színészek összezárva, koncentrált munkában érlelték ki. Göttinger Pál, a rendező bevallja, hogy rettenetesen unja a konvencionális színházi hangsúlyokat, új utakat keres.

Pintér Béla társulata 2006-ban már hazavitte a fődíjat, nemhiába, ők a hazai színi paletta egyik legkülönlegesebb csapata. A démon gyermekei-ben tőlük megszokott módon egyedi módon nyúlnak a témához, amely egy Rómeo és Júlia-házasság: a jobboldali, budai várban élő egyik, és a baloldali, suzukis másik család sarjai kívánnak egyesülni a házasság szent kötelékében. Erős politikai szatíra persze, de el van emelve: mindenki japán. Realista előadásmódra ne számítson senki, a Pintér Béla-i színház többszörösen elidegenítő effektusokat használ: a nőszerepeket férfiak, a férfiszerepeket nők játsszák, a szereplők énekelgetnek.

A nemrégen alakult KoMa társulat kortárs művek bemutatójára kötelezte el magát, ennek jegyében Garaczi László Plazma című darabját vitték először színre ötletesen, jó játékkal, de majdhogynem amatőr színjátszói körülmények között. Póló, farmer, dumcsi és meglepően fiatal színészek, igazi anti-kőszínházi felfogásban. Hogy az előadás bekerült a POSZT-ra, jelzi az idei válogatás szempontjait... A keretsztori egy kereskedelmi rádióműsor (Mohács remix), ahol a két szpíker megállás nélkül nyomja a sódert. Nagyon mai témák és karakterek kerülnek elő poénjaikban, emberi viszonyok és tipikus dialógusok, és persze egy plazmatévé is, Samsung.

Márton László Báthori-trilógiájának első darabját, A nagyratörő-t állította színpadra az egri Gárdonyi Géza Színház. Merész vállalás, történelmi vitadrámáról lévén szó; Rudolf császár vagy a törökök, így szól a dilemma. Ízlések és pofonok, de mintha a műfaj már Németh Lászlónál is nehézkes lett volna. Az egri előadás azonban jó díszlet- és jelmezötleteivel (például az egész darab egy ferde háztetőn játszódik, a szereplők pedig színes szabadidőruhában jönnek-mennek) és színészi játékával mintha túllépett volna a korlátokon; isteni kritikákat kapott, imádják a szakemberek. A sikerhez hozzájárul Márton László alapanyaga; inkább a történelem viharai iránt fogékony nézőknek ajánljuk.

Térey János Asztalizené-jéből komponált, többemeletes fehér színben pompázó előadást vitt színre a fővárosi Radnóti Színház, a szakma "szupersztárjai" csillognak-villognak benne Nagy Ervinnel, Csányi Sándorral az élen. Igazi "lounge-dráma" az Asztalizene: egy budai étteremben esznek-isznak, beszélgetnek a jómódú szereplők, operaénekes, ügyvéd, orvos, étteremtulaj; miközben kiderül, milyen Budáról a kilátás Pestre ("Budán laki világnézet" - épül a darab Márai szentenciájára), és hogy élnek a tizenkettedik kerületben az emberek. A Térey-darab egyetlen hosszú versbeszéd, ez csak akkor hangzik meglepően, ha figyelni kezdünk, amúgy nem érezni nyomasztóan.

A kaposvári Csiky Gergely Színház mindig képviselteti magát a válogatáson, a nyolcvanas évek legendás műhelye most éppen egy rendszerváltás környékén játszódó kamaradarabbal képviselteti magát. Réthly Attila Szabad az Á-ja bevallottan önéletrajzi ihletésű: a berlini fal omladozása, a Páneurópai Piknik idején a szerző alteregója filmet készül forgatni Sopronban. Film a színházban-formátumot látunk tehát a színpadon, egyre gyakoribb ez mostanában; ebben az előadásban a kaposvári egyetem végzős színinövendékei, Réthly saját tanítványai játszanak. Retró-darab Csiky-módra.

A debreceni Móricz Zsigmond Színház Úri muri-ja kapott hideget is, meleget is a kritikusoktól és a nézőktől: az a Vidnyánszky Attila rendezte az előadást, aki már tavaly is belecsúszott Liberté '56 című előadásával egy vitába (abban Eperjes Károly játszotta Kádár Jánost). Az Úri muri-nak leginkább azt róják föl, hogy négy órányi, parttalan részegeskedés lenne a színpadon, sok dohányzással (állítólag fulladoznak a nézők) és magyarosnak gondolt duhaj vigadással. Egy biztos, Cserhalminak jól áll a szerep.

Mundruczó Kornél Cannes után most Pécsett is díjra várakozik, bár a Bárka Színház konténerében színre vitt Frankenstein-terv nem feltétlenül számíthat diadalmenetre. A meglehetősen intim térben előadott darab (nehéz menekülni!) kísérletező előadás - már csak témáját (egy filmes szereplőválogatást jelenít meg "civilek" és profi színészek közreműködésével) és helyszínét tekintve is, de több kritikus egybehangzó véleménye szerint valahogy nem áll össze eléggé a katarzishoz. "Nagyon erős, vicces jelenetek. Van sok-sok művér és valódi befőtt" - magyarázta választását Kukorelly.

Kicsit gyanús, amikor egy kultfilmet adaptálnak színpadra, valahogy "nyúlás"-nak hat a dolog, ezt csak az tudja menteni, ha jobb vagy legalább olyan jó a színházi verzió. A Pesti Magyar Színház rendezője, Guelmino Sándor nem könnyű feladatra vállalkozott, amikor Lars von Trier Hullámtörés-ét vitte színre; fajsúlyos sztori (aberrált szexuális játékok a magányos faluban, egy önfeláldozó együgyű feleség és beteglelkű, szánalomra méltó béna férje), ám erős filmes előtörténet (Emily Watsont Oscarra is jelölték). Nem csalódik a néző a Magyar Színház produkciójában, Guelmino Sándor korrektül nyúl a történethez, Soltész Bözse pedig Bess szerepében elviszi a hátán az egész előadást.

A mi favoritunk a Zsótér Sándor rendezte Az öreg hölgy látogatása a József Attila Színházból; hagyományosabb előadás, viszont Zsótér nem azért Zsótér, hogy érintetlenül hagyja a sokszor játszott darab ruttkais hagyományát, így aztán nem átallotta felkérni Ladányi Andrea táncosnőt e prózai szerepre. Ladányi öreg hölgye "maró-lúg hatású" - ahogy Molnár Gál Péter megfogalmazta; szikár, szuggesztív, feszes. Uralja az egész előadást, a táncosnő sovány alakjából és spórolós gesztusaiból indul ki minden. Brechtes díszlet, Vati Tamás koreográfiája, Tallér Zsófia operai zenéje: az angyalföldi színház idős nénikből álló törzsközönsége jócskán meglepődött a premieren.

Dömötör Tamás és a szombathelyi Kamara Savaria Cukorshow-ja voltaképpen Füst Milán százéves sztorijának átdolgozása egy mai kibeszélő-show kereteibe ágyazva. A közönség - mit is játszhatna mást - a közönség szerepét ölti magára, és mint a televíziós felvételeknél, tapsol, kurjongat, amikor mondják. A mai színielőadások jó része él a nézők aktivizálásának eszközével, a Cukorshow is ide tartozik, nem mindenki szereti, de itt működik. Családi abszurd dráma elevenedik meg egyébként a színpadon, akárcsak hétköznap délutánonként a tévében.

A Bárka Színház Osztrovszkij-darabja, a Balázs Zoltán rendezte Vihar leginkább a választás miatt volt furcsa a színházi közönségnek, mit keres az Üllői úti teátrum műsorán egy orosz realista dráma? A rendező felfogásában a mű a túlélés, a boldogságkeresés lélektani drámája, grandiózus és elegáns prózaoperává emelve. A történet szerint két fiatal egymásba szeret, de az anyós keresztbetesz, aztán - mint ahogy egy XIX. századi szerelmes történetnek végződnie kell - szomorú véget érnek az események. A rendezés fontos kritikusoktól kapott pozitív visszajelzést, Tompos Kátya nagyszerű, a forgatás-elem itt is felbukkan az ide-oda mozgó fártkocsikban.