A monográfiáké a főszerep az idei Könyvhéten

Szinte családias, bensőséges dedikálássá szelídült a június 5-én, csütörtökön kezdődő 79. Ünnepi Könyvhét és a hozzá kapcsolódó Gyermekkönyvnapok. Négyszáz magyar szerző új művével találkozhatunk, ebből ötvenegy verseskötet, száz kortárs széppróza, kilenc-tíz antológia és ötven gyermekkönyv. Az idei Könyvhét ínyencségei közé tartozik Tarján Tamás irodalomtörténész szerint Hankiss Elemér Ikarosz bukása című kötete, Kerényi Ferenc Petőfi Sándor életét és költészetét feldolgozó monográfiája, valamint Kőszeghy Péter Balassi Bálint Magyar Alkibiadés című munkája. Závada Pál negyedik regénye, az Idegen testünk szintén az év ígéretes kiadványai közé tartozik.

Az idei Könyvhéten a szépirodalmi alkotások helyett, úgy tűnik, az ismeretterjesztő irodalom dominál: a monográfiák, szociológiai értekezések viszik a pálmát idén. De mit is várhatnánk 2008-ban, mikor a Nyugat 100. születésnapját ünnepli és az 1968-as események is kerek évfordulóhoz érkeztek?

A Nyugat-éra előtt tisztelgő könyvek sorában említésre méltó az Arion gondozásban megjelenő Volt egyszer egy lap: Nyugat; a Bába és Társai kiadványa, Juhász Gyula Alkohol és irodalom című kötete vagy Péter I. Zoltán az Ady és Csinszka című munkája, mely a Noran kiadó gondozásában jelenik meg. Utóbbi tudományos igénnyel készült, ám igencsak hangulatos olvasmány: hitelesen mutatja be a költő emberi és alkotói fejlődését, gyarlóságait, melyek végül vesztét okozták. Bemutat, de nem ítélkezik.

Az Osiris Kiadó vezetője, Gyurgyák János szerint alig hihető, de igaz: 1896-ban írtak utoljára a világirodalomban legismertebb magyar költőről, Petőfi Sándorról átfogó, tudományos megalapozottságú, a szerző önálló kutatásain (is) alapuló életrajzot. Ezt a hiányt hivatott pótolni Osiris Monográfiák második kötete, a Petőfi Sándor élete és költészete, Kerényi Ferenc tollából. A kritikai életrajz tartalmazza a költő részletes biográfiáját, feltárja életműve keletkezéstörténetét, bemutatja egykorú fogadtatását, a Kiadások és értékelések című bibliográfiai esszében a recepció legfontosabb irányait is.

Kőszeghy Péter Balassi Bálint - Magyar Alkibiadés című monografikus részletességű életrajza Tarján Tamás szerint az idei év egyik alapműve. Az első magyar költő biográfiájának fő célja, hogy a fikció és a történelmi tény közötti szabad átjárás megszűnjön, a mitologikus életrajzi elemek eltűnjenek - a kiadatlan forrásokkal tarkított könyv azonban mégis olvasmányos, laikusok számára is élvezetes maradjon.

A rendszerváltás körüli időszak és az 1968-os eseményeknek szintén számos friss alkotás állít emléket. Tarján Tamás példaként említette Berecz János Duna Kiadó gondozásában megjelenő Kádár élt... című kötetét, mely a szerző saját személyes tapasztalatainak gyűjteménye. Berecz János könyvében arról a tizenhét évről ír, amíg közeli munkatársa volt Kádár Jánosnak: privát véleményt és állásfoglalást sem nélkülöző mű egy élettanú tollából. Szintén a közéleti-történelmi témák vonalán mozog G. Fodor Gábor és Stumpf István Végjáték című, a múlt év politikai folyamatait, eseményeit elemző válogatása.

Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus, az irodalomtudományok doktora kilencedik publikációja az Ikarosz bukása, Az emberi kaland című trilógia befejező kötete. A kötet alaptémája a Lét és a Sors kérdése az európai civilizációban - filozófiai, erkölcsi villanások egy olyan társadalomban, ahol az emberek a mindennapi megélhetés gondjaival néznek farkasszemet újra és újra.