Tribute-bandák: igazi helyett a magyar változat, külföldön is

Egy főre eső világhírű muzsikusok tekintetében talán az angolszász és a skandináv népek mögé szorul hazánk, ha viszont tribute-bandákról van szó, bizony Pannónia is ontja a szép dalokat. A poptól a heavy metal-hard rock színtéren át az alternatív műfajokig szép számmal akadnak Európa-szerte ismert feldolgozás-bandáink; ezek közül szemezgettünk most néhányat az elkövetkezendő napok-hetek koncertkínálatából, a teljesség igénye nélkül.

Alter-rock, postpunk és new wave

Igazi pinceklubos hobbizenekarként indult Bono Vox gödöllői helytartóinak pályafutása 1997-ben, mikor is egy csapat fiatal muzsikus egy-egy sör társaságában fellebbentette egy U2 vagy The Cult tribute band alakulásának lehetőségét. Nehéz helyzetben a zsűri, hiszen Bono az a fajta karizmatikus frontember, aki még az ördöggel is szívesen játszana egy sakkpartit némi publicitás kedvéért, ugyanakkor évről évre megmenti a világot élő, egyenes adásban. A gödöllői srácok, az Inka-h ettől azért kicsit lazábbra vették a figurát: igazi party-zenekarként aposztrofálják magukat, koncertről koncertre előveszik a pincéből a Beautiful Day-t, a Vertigo-t, a Mofo-t vagy a New Years Day-t, és újraírják vele a U2-történetet. Viszonylag ritkán játszanak, kényesek a profi hangzásra (bár melyik zenész nem az), és önálló rajongótáboruk bárhova követi őket.

Érdekesség: A formáció felerészt volt Agnus Dei és Kowalsky és a Vega-muzsikusokból áll.

Következő koncert: 2008. február 20., Morrison's 2. (V., Honvéd u. 40.)

Akárcsak a csupaszív ír srácok a színpadon

A magyarországi Depeche Mode kultúra világszerte legendás: minden hétvégére jut két-három DM klub, tavalyelőtt pedig kétszer egymás után is Budapestre látogatott az anyabanda. A teltházas Aréna-beli bulik és a havonta PECSA-t dugigtöltő Mode-megmozdulások fényében joggal kérdezhetjük, miért csak a 2007-es év második fele hozott igazi DM-tribute csapatot kishazánk számára. Ha már homár, legyen kövér: az elmúlt esztendőben két, tehetséges muzsikusokat felvonultató Mode-feldolgozásbanda is született. A budapesti DaMage a karcosabb, rockosabb hangzásra épít, színpadi showjuk középpontjában az elektronika helyett az élő hangszeres előadásmód áll. A gyöngyösi-budapesti Black Celebration ezzel szemben a poposabb, szintiközpontúbb Mode hangzásvilágára összpontosít, hangulatos vetítéssel, alkalmasinti Yazoo, Camouflage és Popular betétdalokkal.

Érdekesség: A Black Celebration két énekessel operál: Martin Gore szólóit női énekes adja elő, Dave Gahan markánsabb vokáljaiért pedig a zenekar-alapító Kisduda Árpád felelős. Ő egyébként rockosabb területről érkezett: a De Facto és a Garden of Eden billentyűseként ismerhetik a gótikus rock szerelmesei.

Következő koncert: 2008. március 1., Kék Yuk (III., Fényes Adolf u. 28.)

Ők még nem játszottak külföldön, friss formáció lévén

A nyolcvanas évek végén némelyek a Depeche Mode-ra esküdtek, mások pedig a The Cure nevű brit formáció feltétlen híveként tupírozták toronymagasra boglyas üstöküket. Robert Smith csapata pár inccsel közelebb maradt az undergroundhoz, mint a U2 vagy a DM, ám így is nyugodt szívvel eladtak párszázezer albumot nálunk, és levezényeltek pár teltházas koncertet (legutóbb a szegedi SZIN-en, idén sajnos Budapest kimarad a turnéállomások közül). A magyar Cure-tribute Pornography névre hallgat, a csapat negyedik stúdióalbuma előtt tisztelegvén. A Pornography az elmúlt években számos tagcserén ment keresztül, rövid szünet után azonban újra él és virul. Játszanak régi és új nótákat, hűen az eredeti dalokhoz és hangzásvilághoz.

Érdekesség: Pár évvel ezelőtt egy városi ünnepségen csapott a húrok közé a banda, mivel azonban a "Porno előtagot a konzervatív szervezőgárda vonakodott a plakáton feltüntetni, a zenekar énekese az 'graphy névváltozatot javasolta. A plakátkészítő viszont valamit félreérthetett, ezért a poszterre a kissé fura hangzású Aposztrography szó került.

Következő koncert: 2008. március 7., GYÁR (IX., Soroksári út 160.)

A háttérben futó Lullaby nálunk is sokáig ostromolta a listákat