A társasjátékok reneszánsza I.: Catan telepesei

Régen volt már, amikor dupla hatosért imádkoztunk a Ki nevet a végén? fölött könyökölve vagy konyhabútorra gyűjtögettünk a Gazdálkodj okosan! című klasszikussal. Az utóbbi években hatalmas divatját láthatjuk a gyönyörű kivitelezésű, újabb típusú asztali társasjátékoknak, amelyek mind valamilyen távoli földrészre vagy messzi korba kalauzolnak minket. Cikksorozatunkban a társasjátékoknak ezt az új generációját mutatjuk be: melyiket vegyük magunknak, melyiket az anyóséknak, és mire számítsunk? Catan, Carcassone és társaik, illetve a jó öreg riválisok, Rizikó, Cluedo, Scotland Yard képekkel turbózva nyárig az [origo]-n. Hagyd abba a mutogatást, az Activity-n kívül is léteznek játékok.

Ha a Catan volt a zászlóshajója a német típusú társasok forradalmának, mi is vele fogjuk kezdeni játéksorozatunkat, annál is inkább, mivel itthon is sokan ismerik, három kiegészítő látott már napvilágot, mielőtt lelkesedésünkben azokat is felvásároljuk, nem árt tudni, hogy melyik milyen irányba viszi el az alapjátékot.

A Catan 1995-ben jelent meg először Németországban, magyar fordításban körülbelül öt éve bukkant fel az itthoni boltok polcain, a csúcson tehát már valójában túljutott, akik a kezdetektől ismerik, talán el is jutottak odáig, hogy unják, de sok család még csak most kattant rá igazán.

A Catan-nál senki ne várjon olyan állandó táblát, mint például a Monopoly-é: sok más német társához hasonlóan a Catan táblája is változó. (A Carcassone nevű játék az egyik végpont, ott a játék folyamán maguk a játékosok rakják ki a táblát, mint valami puzzle-t.) A Catan esetében a menet elején állítjuk össze ki a táblát hatszögletű földterületekből, a "mezők"-ből. Minden egyes menetnél lehetőségünk van más terep kialakítására, így a játék még az alapjátéknál is elég változatos tud maradni.

A feladat, hogy a mezőkre helyezett kis kolóniánkat (amelyet fapálcikák és -házacskák képviselnek) felvirágoztassuk. Jóravaló telepesekként földet művelünk, állatokat tenyésztünk, bányászkodunk, attól függ, falvainkat búza-, ércmezőre, erdőre vagy legelőre tettük-e, és az időjárás viszontagságainak függvényében (dobókocka) terem búza, bővül a nyáj, és gyarapodik a fakészlet.

Ércmező, erdő és búzatábla a láthatáron - nézz még képeket!

Ha jó évünk volt, sok a termés, lesz forrásunk új utakat építeni, falvakat alapítani, így gyűjtjük a pontokat. Ne tagadjuk, ezredvégi EU-s gazdasági optimizmus ez a civilizáció hajnalára, a szántás-vetés naiv időszakára kivetítve, nem gond, ettől függetlenül nagy gyönyörűség a kézhez álló kis festett fatartozékokkal babrálni, és szekálni másokat, hogy kereskedjenek már veled, hiszen nekik is (ugye) megéri.