Tavaszi kultúrszomjoltó

Március 16-tól kulturális programok dömpingjével köszönthetjük a jó időt - itt a tavasz, és vele a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Több színházi premier, frissen nyíló kiállítás és rengeteg komolyzenei koncert kapcsolódik idén is a fesztiválhoz. Olyan külföldi sztár-előadók érkeznek, mint az egykor a Scalában dirigáló Riccardo Muti és a hegedű-fenegyerek Nigel Kennedy. Az [origo] szemezgetett a programkínálatból, és összeállított három menüt - nézze meg, melyik passzol ízléséhez, de vigyázzon, a szavatosság itt csupán két hét!

Azok számára, akik a kultúra töményebb ízeit keresik, a svájci Théâtre Vidy-Lausanne március 29-i előadását ajánljuk. Napjaink egyik legnevesebb zenei instruktora és zeneszerzője, Heiner Goebbels a szefárd zsidó származású, németül alkotó Nobel-díjas regényíró, Elias Canetti szövegeiből állított össze előadást. Az eredmény egy igazi színházi thriller, amelyben a darab egyetlen színészének játékát a hangsúlyos látványelemek, a video és a Mondriaan Vonósnégyes által előadott művek (Sosztakovics, Bach, Ravel) egészítik ki hátborzongató egységgé.

Senki nem játszik Beethoven hegedűversenyében Jimi Hendrix-es kádenciát, csak Nigel Kennedy. Úgy tartják számon a fiatalos Nigelt, mint a világ vezető hegedűvirtuózát. Hatévesen Yehudi Menuhin fedezte fel tehetségét: ingyen felvette zenei iskolájába, és személyesen tanította. Nigel 21 éves korában debültált egy londoni koncerten, amelyet éppen az a Riccardo Muti dirigált, aki most szintén Budapestre érkezik a fesztiválra. Nigel játszott már Stradivari- és Guarneri-hegedűn is, és benne van a Rekordok Könyvében, mint a legtöbb eladott klasszikus zenei lemez előadója (Vivaldi Négy évszak-ával). Napjaink Paganinije, akit a klasszikus zene "fenegyereké"-nek is neveznek, március 29-én tart koncertet a Művészetek Palotájában. A brit hegedűvirtuóz bármit ad elő, az szenzáció-számba megy - nálunk dzsessz-kvartettjével lép föl. Szintén dzsesszt játszik március 16-án a Kongresszusi Központban a hazánkba nem először érkező Grammy-díjas szaxofonos, Branford Marsalis.

Ízlésünk szerint válogathatunk a különböző táncelőadások közül: ha flamenco, akkor Maria Serrano a Jövő Házában, ha balett, akkor a monacói udvari társulat előadása a Művészetek Palotájában. A világhírű monte-carlói balett virtuális családfáját egészen Gyagilevig és az Orosz Balettig vezeti vissza. A pedigrés együttest igazgató Jean-Christophe Maillot napjaink egyik legkeresettebb koreográfusa. Mi a Tavaszi Fesztiválon Prokofjev Rómeó és Júliá-jára elképzelt koreográfiáját láthatjuk.

A bátrabb kiállításlátogatók a Hősök terén tölthetnek el egy napot. A Szépművészeti Múzeumban megtudhatjuk, hogyan születik művészet a postai levélváltásból: az Artpool kortárs művészeti központ művészbélyegei révén bepillantást nyerünk a mail artba. Szemközt Kempelen Farkassal, a sakkautomata és a beszélőgép kitalálójával ismerkedhetünk a Műcsarnok történeti és médiaművészeti kiállításán. A feltaláló alakján keresztül közelebb kerülhetünk a maihoz olyannyira hasonló időszakhoz, a mechanikai találmányok és felfedezések korához.