Indusztriál legenda posztmodern gesztusokkal

Ismét hazánkba látogat a szlovén ipari elektronikus zene hősalakulata: a Laibach legénysége. A Laibach vendégszereplése említésre méltó esemény az indusztriál zene rajongótáborán kívül is: amit ez a zenekar már több mint 25 éve művel, az nem pusztán politikai mozgalomba oltott szlovén kísérleti zene, hanem maga a posztmodern teória megtestesülése.

A Laibach története 1980-ban, abban a jelképes évben kezdődött, amikor Lengyelországban megalakult a Szolidaritás és bevezették a szükségállapotot, Jugoszláviában pedig meghalt Joszip Broz Tito. A nevét provokatív gesztussal Ljubjana német elnevezéséből nyerő Laibach eredetileg művészeti csoportként indult. A színházi és képzőművészeti kezdeményezéseket egybeolvasztó NSK, azaz Neue Slowenische Kunst kvázi-politikai mozgalommá nőtte ki magát, amelynek zenei leágazásaként létezett a Laibach. Már korai koncertjei és performanszai óriási botrányt okoztak Jugoszláviában, ahol a náci jelképekkel kokettáló társulat egyenesen az önmagát a partizánmítosszal megalapozó jugoszláv állam szívébe talált. A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach kitört a kelet-európaiság gettójából, de a provokatőrszerep megmaradt. Az avantgardista zenekar azzal, hogy megpiszkálta a tabukat és szembement a zenei közízléssel, felszabadító hatást gyakorolt a korszak gondolkodásmódjára. Kultikus rangja nagyrészt ebből táplálkozik.

"A popzene birkáknak való, és mi pásztorok vagyunk - farkasbőrbe bújva." (A legutóbbi lemezhez fűzött magyarázat)

A 2004-ben megjelent életmű-összegző válogatáslemez, az Anthems, és azt követő amerikai turné újra a figyelem középpontjába állította a zenekart. A turnéról készült Divided States of America DVD erőteljes dokumentuma annak, hogy a - ki tudja, hányadszorra - megújult zenekar ismét eltalálta a közhangulatot, jelesül a szeptember 11-e utáni össz-amerikai félelmet és bizonytalanságot. A Laibach Budapestre legutóbbi lemeze, a 2006 őszén megjelent Volk bemutató turnéján érkezik. Ez az album tizenhárom állam (köztük a Vatikán) és ráadásként az NSK hivatalos himnuszát tartalmazza ironikus popba oltva - természetesen az ismerős indusztriál-techno kézjeggyel ellátva.

A38 (2007. február 17., 21.00)