Úszó opera, hullarablók, szuperhősök

Régi adósságát törlesztette a magyar könyvpiac: ötven évvel megjelenése után végre magyarul is olvasható John Barth angol nyelvterületen már klasszikussá vált regénye, Az úszó opera. A közelmúlt újdonságaiból emellett egy a holokauszthoz szokatlan módon közelítő történeti munkát és egy önálló műnek is beillő Pókember-különkiadást szemléztünk. Játsszon velünk, és nyerjen saját példányt Az úszó operából!

Tartalom:
A Hullarablás-sal fájdalmasan precíz történeti munkát vehetünk kézbe. A két fiatal szerző, Kádár Gábor és Vági Zoltán nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy racionális indokokat találjon a máig megmagyarázhatatlanra. A könyv a magyarországi holokauszt gazdasági hátterét próbálja feltárni. Precíz statisztikák, pontosan lehivatkozott források, nyilvánvalóan több év kutatómunka eredménye a könyv.

Remek összefoglalás olvasható benne a háború előtti magyar zsidóságról, amelyet akkor is, most is - maguknak ellentmondva - sokan egyszerre tüntettek fel a kapitalista nagytőkésnek és kommunista szervezkedőnek. A rendkívül sokféle, heterogén közösségbe azonban éppúgy beletartoztak a budapesti nagytőkések, a vezető értelmiségiek, mint a vidéki kispénzű szatócsok vagy 1939 után Kárpátalja gyakran nyomorban élő ortodox közösségei.

Bár a holokausztot a náci Németország és a velük kollaborálók bűneként szokás emlegetni, a könyv legfontosabb erénye, hogy rámutat: a magyar zsidóság kifosztásának, majd kitelepítésének, megsemmisítésének ötlete nem az 1944-es nyilas hatalomátvételtől, de még csak nem is a korábban elfogadott zsidótörvényektől datálható. A Hullarablás megmutatja, hogy a magyar társadalomban milyen komoly "hagyományai" vannak az antiszemitizmusnak, amely végig kíséri a tizenkilencedik század második felének történelmét. Ott volt Istóczy Győző Antiszemita Pártjában, a Tanácsköztársaságot követő, nemritkán pogromokba hajló tisztogatásokban, Teleki Pál "tudományos" antiszemitizmusában, Gömbös programjában, az Erdélybe bevonuló Magyar Királyi Honvédség zsidórazziáiban és sarcolásában.

A történet azonban nem ér véget a koncentrációs táborok felszabadulásakor: a szerzőpáros legalább akkora figyelmet szentel a hazatérő túlélők sorsának. A megpróbáltatások ugyanis folytatódtak. Az árjásított vagyont nem kapták vissza 1945 után - a kommunista diktatúra államosításai során a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer éppúgy felhasználta a zsidó vagyont, mint tette azt a háború folyamán a Horthy-, majd a Szálasi-rezsim. A hallgatás pedig végleg lehetetlenné tette, hogy az elrabolt javak visszakerüljenek tulajdonosaikhoz. Volt tehát körülbelül 600 ezer magyar állampolgár, akiket a magyar állam nem csak kiszolgáltatott gyilkosaiknak, de ki is rabolta őket - helytálló tehát a mű címe: ez hullarablás.

Kinek ajánljuk?
Írhatnám, hogy egyetemistáknak, diákoknak, tanároknak vagy történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk a könyv megvételét (a munka sajátosságai folytán feltételezhető, hogy ők vásárolják majd a könyvet), de nyugodtan állítható, ezekkel a tényekkel mindenkinek meg kell ismerkednie.

Megjelent:
A Jaffa Kiadó gondozásában

Ára:
2940 Ft

Barsi Szabó Gergely