Idén a magyar szerzőket ünnepeljük

Vágólapra másolva!
A hétvégén hetvenhatodik alkalommal gyűlnek össze írók és olvasók, hogy bemutassanak, dedikáljanak, illetve felolvassanak: június 2. és 6. között ismét Ünnepi Könyvhét, ezúttal két fő helyszínen, a Bazilika előtti Szent István téren és a Vörösmarty téren. A rendezvény idén egy régi hagyományhoz tér vissza: csak élő magyar szerző első kiadású alkotása lehet könyvheti mű. Ez persze nem akadályozott meg bennünket abban, hogy külföldi szerzőktől is osztogassunk ingyenkönyveket. Szám szerint negyvenet.
Vágólapra másolva!

Tartalom:
Kunderával nem árt óvatosnak lenni, hiszen hallatlan népszerűsége ellenére korántsem lehet minden regényét fenntartások nélkül fogadni. A Tréfa, a Halhatatlanság és a Lét elviselhetetlen könnyűsége kérdés nélkül a kortárs európai kánon része (sokan még a Búcsúkeringő-t is ide sorolják), többi regénye azonban inkább a könnyen fogyasztható lektűr felé közelít. Talán ennek a megosztottságnak köszönhető, hogy legtöbbször prózai munkássága miatt magasztalják vagy támadják a Franciaországban élő cseh írót, esszéköteteit kevésbé ismeri a nagyközönség. Érdemes azonban fellapozni a magyarul is megjelent Elárult testamentumok-at, vagy A regény művészeté-t, a kötetek kétségkívül az esszéírás legbriliánsabb példáit szolgáltatják: világosan, követhetően, mégis tapintható szenvedéllyel vallanak - előbbi a művészetek és az alkotó viszonyáról, utóbbi a regény sajátosságairól. Míg azonban A regény művészete a prózai forma születését, főként Cervantes és Rabelais műveit vizsgálja, A függöny hasonló megközelítéssel a modern regényt kívánja bemutatni. Kundera tulajdonképpen nem tesz mást, mint hogy összefüggéseket vázol fel: szavai nyomán a francia realistákból szinte magától értetődően következik a szürrealista mozgalom, majd az egzisztencializmus - mintha csak a regény huszadik századi történelméből vennék társalgási leckét. Az esszékötet mesteri felületességgel ugrál a nagy művek között: azokat főként hatásukban, és nem teljességükben mutatja be, így a műelemzések helyett inkább egy irodalmi fejlődéslánc felfedésén van a hangsúly.

Miért ajánljuk?
Többek között a Die Welt-Literatur című fejezetért. Kundera alig harminc oldalon vázolja a nyugat- és a közép-európai irodalom közötti különbségeket, mindezt úgy, hogy szinte egy csapásra megszűnteti a hazánk irodalmi életével kapcsolatos frusztrációinkat, kételyeinket. Végre feleslegesen felkorbácsolt érzelmek nélkül olvashatunk arról, hogy miért olyan nehéz egy magyar regénynek bekerülni a világirodalomba, s hogy miért nem baj ez. A nyugati irodalmi provincializmus is létezik ám, mondja Kundera, s az író bizony egyedül Közép-Európában maradt meg kulturális-közéleti hősnek, példaképnek, azaz a függöny mindkét oldalára igaz, hogy az előnyök és hátrányok kiegészítik egymást. Valahogy sokkal reálisabb ez a kép, mint bármi, amit az elmúlt években az európai irodalom helyzetéről olvashattunk, Kunderát elsősorban a józanságáért, a tisztánlátásáért lehet dicsérni. Persze alapvetően kell lelkesedni az irodalomért ahhoz, hogy élvezni tudjuk A függöny-t, aki azonban fontolgatja, hogy valaha majd nekiáll A tulajdonságok nélküli ember több ezer oldalának, ráhangolódásnak mindenképp olvassa el ezt a kedves, jól tömörített kötetet.

Megjelent:
Az Európa Kiadó gondozásában

Ára:
2200 Ft

Nemcsak tőlünk nehéz betörni Európába:
"A kis nemzet azt a meggyőződést oltja írójába, hogy csakis az övé. Túlnézni a haza határain, csatlakozni a kollégákhoz a művészetek nemzetek fölötti tartományában - ezt elbizakodottságnak tartják, honfitársaik lenézésének."

Kunderától magyarul:
Azonosság
Búcsúkeringő
Elárult testamentumok
Az élet máshol van
Halhatatlanság
Jakab és az ura
Lassúság
A lét elviselhetetlen könnyűsége
Nemtudás
A nevetés és felejtés könyve
Nevetséges szerelmek
A regény művészete
Tréfa

A kötetben megemlített íróktól ajánljuk:
Franz Kafka: Amerika; A kastély
Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember; Törless iskolaévei
Flaubert: Bovaryné

Krich Balázs