Négy nap, négyszáz könyvújdonság

Vágólapra másolva!
Négy nap alatt mintegy négyszáz könyvújdonságot mutatnak be a csütörtökön kezdődő XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Több mint hatvan külföldi író érkezik összesen tizenhét országból, valamint kétszázötven hazai és határon túli magyar író, tudós és művész vesz majd részt a Független Kiadók Szövetsége (IPA) által a világ húsz legjelentősebb könyvvására között jegyzett eseményen. Ennek megfelelően a díszvendégek is világhírűek: Paulo Coelho mellett az egyik legtöbbet olvasó ország, Oroszország a meghívott. Rendkívüli ajánlónkban ismét kisorsolunk egy kisebb házikönyvtárat.
Vágólapra másolva!

Tartalom:
Spiró György saját bevallása szerint élete főművét jelentette meg a Fogság-gal, s ez a kijelentés nem feltétlenül minőségi jelző, hiszen elég, ha csak a puszta tényeket nézzük: Spiró legkevesebb tizenkét évig dolgozott a regényen. A Fogság egy monumentális vállalkozás arra, hogy egy bizonyos nézőpontból lássuk a Krisztus születése utáni első századot, egy fiatal, rövidlátó zsidó fiú, Uri szemszögéből. Arra, hogy még meglehetősen leszűkített, behatárolt szempontok mentén (azaz egy szereplő - kifejezetten vaksi - szemén keresztül nézve a világot) is mennyire tág perspektíva nyílik meg előttünk, csak a regény olvasása közben jövünk rá - és éppen ebben a felismerésben rejlik Spiró nagyszerűsége, mármint hogy egyáltalán eljuttatja idáig az olvasót.

Urinak lehetősége van arra, hogy egymással párhuzamos valóságokba nyerjen bebocsátást, hiszen akkoriban Jeruzsálem, Alexandria vagy éppen Róma egymástól függetlenül, önálló törvényekkel, szinte különböző dimenziókban létezett. Ha ezt az ésszerű megállapítást elfogadjuk, a következő megállapítás már az, hogy a történelem mint egy adott periódusra vonatkozó távlati nézőpont értelmetlen, de legalábbis torz. Ezért a manapság eredetinek egyáltalán nem mondható gondolatért még nem lenne okunk méltatni Spirót, a regény földbe döngölő ereje nem is a divatos posztmodern múlttagadásban rejlik. A Fogság műfaját és témáját tekintve is elsősorban kalandregény - a fentihez hasonló következtetések úgymond a cselekmény felett, másodlagosan jutnak csak eszünkbe, ráadásul két lépcsőben, maguktól értetődően. S ha egy irodalmi szöveg képes erre, már biztosak lehetünk benne: feneketlenül mély élménnyel van dolgunk.

Miért ajánljuk?
A fentieken túl - egy tenyérizzasztóan izgalmas irodalmi vállalkozáson és olvasási élményen túl - azért, mert Spirónak van bátorsága eltérő igazságokat gyártani. Míg a világ egyik fele épp azon munkálkodik, hogy a lehető legkíméletlenebbül rekonstruálja a Krisztus és a keresztény egyház kialakulásának korát - gondoljunk csak Mel Gibson A passió-jára -, addig hazánkfia nevetve félretolja az ötletet, és elmond egyet a sok lehetséges valóság közül, mely már önmagában is számos másikat rejt. Amit Spiró tesz: nem törekszik a kizárólagosságra, sőt be is ismeri annak lehetetlenségét, mégis olyan fikciót - mert a Fogság mindenekelőtt a képzelet játéka, ne feledjük - gyárt, amely összegzi az összes addigi kizárólagos magyarázatot, több szólamban, egymás mellett szólaltatja meg őket, s így valósabbnak, kétkedésében emberibbnek hat minden ismert történelmi ténynél.

Megjelent:
A Magvetőnél

Ára:
3990 Ft

Amit feltétlenül tudnunk kell:
A Könyvfesztiválon Spiró György szombaton, 15.00-tól mutatja be új könyvét. Ezt követően április 25-én hétfőn 14.00-tól olvasóink élőben kérdezhetik a szerzőt itt, az [origo] Csevegőszobájában. Talán a véletlenek összjátéka, de aznap este még egy Spiró-darabra (ráadásul a legutóbbira) is beülhetünk: 19.00-tól a Katona József Színház játssza a Koccanás-t.

Spiró prózában:
Kerengő
Az Ikszek
Álmodtam neked
A Jövevény
T-boy
A Jégmadár

További, valamiért mégis idevágó alternatív történetek:
Norman Mailer: A fiú evangéliuma
Hermann Hesse: Demian
Pasquale Festa Campanile: A lator