Bakonyi betyárok, szevasztok!

FESZTIVÁL

Egyes országokban a kalóz-kultusz erős, nálunk a 18-19. század bujdosó rablói és útonállók lóval jártak és "betyár" néven válltak ismertté. A betyárokról már a 18. század óta sorra születtek a betyárballadák, betyárdalok és szájról szájra terjedő történetek, mondák és a betyárromantika áthatotta a ponyvairodalmat is. Ezek az énekek és történetek különösen népszerűek voltak a Bakonyban, ahonnan az egyik legismertebb lovas betyár, Sobri Jóska is származott.

Alap: a betyár tudjon bánni a lóval

A bakonyi betyárokat nem csupán a Belga zenekar élteti örökbecsű dalában, de az 1830-as évektől a köznyelv is pozitív töltettel ruházta fel a lovas útonállók köré fonódó legendákat. Miért? Talán azért, mert a társadalomból kitaszított bűnözők gyakran az igazságosabb társadalomért küzdő politikai mozgalmak élére álltak, ami a monarchia elnyomása alatt nyügő magyarok számára rokonszenves lehetett. A zirci Országos Betyár Találkozón aztán élőben is láthatjuk, nézhetjük, szemügyre vehetjük, miért számítottak ennyire különlegesnek ezek a nem éppen törvénytisztelő állampolgárok. Részletes program a rendezvény honlapján olvasható.