Mitől jó a lengyel dzsessz?

Vágólapra másolva!
KONCERT
Vágólapra másolva!

A hetvenes-nyolcvanas években sikk volt lengyel barátainkhoz kiutazni dzsesszkoncertre, most meg sikk kívülről fújni a zenészek névsorát: Krisztof Komeda, Tomasz Stanko, Michal Urbaniak. Miközben a koncertajánlók himnikus méltatásait olvassuk, "lengyel dzsesszlegenda", "Lengyelország nagy dzsessznemzet" vagy "a lengyel dzsessz-zenészek olyanok, mint a brazil focisták - pontosan tudjuk, mit várhatunk tőlük" stb., talán eszünkbe ötlik a kérdés: miért? Miért éppen Lengyelországban lett legendás a dzsessz? (Bár a magyarok sem panaszkodhatnak!) Az biztos, hogy ha nem lett volna Sztálin, akkor lehet, hogy Stanko sem lenne.

Tomasz Stanko és a Little Thing Jesus című felvétel a Soul of Things albumról

Mikor a swing után jöttek volna az izgalmas dolgok a dzsesszben, a kommunista rezsim - a maga furcsa esztétikai elveivel - száműzte a dzsesszt a zenei életből. Ha hosszú éveken át tiltanak, sőt büntetnek valamit, annál inkább erősödik a vágy az iránt: így járt a dzsessz is Lengyelországban. Mikor Sztálin meghalt, enyhült a szigor, és megérkezett látogatóba Dave Brubeck. Tarolt a szabadság mámorító levegőjét árasztó dzsessz, és megszületett a hamar kultikussá vált varsói Jazz Jamboree. (A csehszlovákok jól elvoltak ezalatt a filmmel.) Ezért lehet az is, hogy most a Művészetek Palotája Lengyel dzsessz-szüret címmel rendez a lengyel dzsesszbe bepillantást nyújtó, kétestés koncertsorozatot, amelynek vendége a szaxofonos Piotr Baron és a hegedűs-szaxofonos Michal Urbaniak.

Forrás: [origo]

Urbaniak amerikai zászlót ábrázoló kendőbe burkolózva

Michal Urbaniakot a fúziós dzsessz egyik korszakos alakjának tartják, 35 éve New Yorkban él, és nem kisebb sztárokkal működött együtt, mint Miles Davis, Stephane Grappelli, Joe Zawinul, Herbie Hancock, Jaco Pastorius vagy Ron Carter, és a legfontosabb díjakat nyerte el. A műfaj kedvelőinek érdemes őt meghallgatniuk november 15-én. Az első estén fellépő Piotr Baron ma Európa vezető tenor- és szopránszaxofonosainak egyike. A Művészetek Palotájába a középkori keresztény liturgiai zenei gyökerekkel rendelkező Salve Regina című projektjével érkezik.