Hármas horrorvetítés Halloweenkor!

FILM

Három, Magyarországon nem forgalmazott horrorfilmet is láthatnak a borzongás szerelmesei Halloween napján, a Mozinet magazin szervezésében. A filmeket magyar felirattal, eredeti nyelven vetítik.

Mi is az a Halloween?

A mai Írország, Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén élő kelta közösség november első napjához kötötte az újesztendő beköszöntét, hivatalosan ugyanis ez volt az aratás utolsó napja s ekkor vette kezdetét a hideg, sötét, kíméletlen tél. A tél pedig különleges jelentőséggel bírt a korai társadalmakban; a halál, az elmúlás és az ínséges idők szimbólumaként féltek tőle az emberek. Samhain, a Halottak Urának ünnepét ülték ilyenkor, s úgy gondolták, az ó év utolsó éjszakáján az élők és a holtak birodalma összeolvad: a halottak szelleme visszatér a földi létbe, s az e napon öröklétbe szenderült földi halandók lelke különleges ajándékul szolgál a Halottak Urának, aki cserébe az áldozatért kézen fogva vezeti a népet a hideg, ínséges télen át. Kellő figyelem hiányában tehát az október 31-én földre látogató szellemek gondot s bajt hoznak az emberekre, ugyanakkor segítenek megjósolni a jövőt, ha megfelelő tisztelettel bánnak velük. A druidák (kelta papok) ezért hatalmas máglyákat raktak s áldozatot mutattak be a falu nyugalma és saját lelki üdvük biztosításáért. Bűnözőket, fegyenceket, boszorkánynak vélt ártatlan férfiakat és nőket égettek el elevenen, s a tánccal egybekötött mulatságnak - a Földre látogató szellemek gonosz, ördögi befolyását elkerülendő -elmaszkírozva s bizarr jelmez mögé bújva bár, de szemtanúja volt a falu apraja-nagyja.

Krisztus után 43-ban a rómaiak meghódították a Kelta Birodalmat, s további 400 éven át uralták a Brit Félszigetet. A szoros együttélésnek köszönhetően a római katonák egy része áttért a druidák hitére, amit a Római Katolikus Egyház nem nézett kimondottan jó szemmel. A hetedik század elején III. Gergely pápa kísérletet tett a druida és római katolikus hitvilág összeolvasztására, annak reményében, hogy a keresztény dominancia hatására a kelták egy idő után megfeledkeznek ünnepeik eredetéről és kizárólagos katolikus jelleget tulajdonítanak majd azoknak. Első lépésként május elejéről november 1.-jére tette a Mindenszentek Ünnepét, hátha így sikerül véget vetnie a "pogány orgiának". Amint azt a jelen helyzet mutatja, ezen a lépése csupán mérsékelt sikerrel járt, hiszen eredményeképp a "Mindenszenteknek" nevezett katolikus ünnep világszerte pogány, druida hagyományokkal keveredik, ráadásként pedig az üzleti szféra is kipécézte magának a ma már persze zömében csak látványos külsőségekre építő, ősi fesztivált.

A válasz a leírtak fényében egyértelmű: Magyarország 1000 esztendővel ezelőtt csak úgy válhatott Kárpát-medence elismert, békés tagjává, ha felhagyott pogány szokásaival és keresztény hitre tért. A római katolicizmus megjelenésével pedig a keresztény ünnepek váltak mérvadóvá, november első napja tehát értelemszerűen Mindenszentek néven vált ismertté. Ezzel szemben az Egyesült Államok első telepeseit pontosan a katolicizmustól való elszakadás vágya, a vallási szabadság igénye vitte az Újvilág partjaira, így érthető, hogy a 17. századi amerikai polgár nem ragaszkodott éppenséggel a katolikus ünnep betartásához. A főként angolszász gyökerekre visszatekintő elsőtelepes közösségek szívesebben tértek vissza a régi kelta miszticizmushoz, bár a boszorkányégetést és az emberáldozatot ezúttal szerencsére kihagyták a repertoárból. A sokat emlegetett globalizáció eredményeként a modern világban egyre többen kezdték utánozni az amerikai normákat, így - kerülő úton bár - Magyarországra is beszivárgott Halloween ünnepe.