Esterházy és Gryllus Dorka

SZÍNHÁZ

"Van egy nő. Úgy van velem, mint én vele, gyűlöl, szeret. Amikor ő gyűlöl, én szeretem, amikor ő szeret, én gyűlölöm. Más eset nincs" - írja Esterházy az Egy nő-ben, sőt azt is, hogy "akkor se ülhetek ölbe tett kézzel, ha az az ő öle. Csakis belé tudok nyugodni". Gyönyörű nyelv- és gondolatjátékok 100 oldalban, afféle Esterházy-breviárium, mondhatnánk, E.P for Dummies, de ezzel lebecsülnénk a kötetet, pedig ez nem szándékunk, sőt, nagyon praktikus egy rövidke könyvecskében tetten érni az összes írói fogást, ami miatt a szerzőt szeretjük. Könnyed írói stílustan gazdagon illusztrált példákkal. Ráadásul a nőkről szól, pontosabban egy férfiról, 96 nőről, szájszagról, szexről, szemölcsről, hirtelen eltelő 28 évről, férfiúi kiszolgáltattságról - és ez nagyon szép és tanulságos. Mindezt most a berlini színpadokról hazaruccanó Gryllus Dorka és német kolléganője, Henriette Müller kelti életre nekünk a Budapest Galériában rendezett előadáson.

Két kép az előadásból

A Rácz Erzsébet megálmodta előadás sajátos performansz: tere egy kiállítóterem, amelyet üvegkirakatai kötnek össze az utcával, ha valaki onnan betéved, akár nézővé is válhat. A dramaturgiát, a játék formáját a fizikai cselekvés adja, a két egynő pörköltet főz. Vágják a húst, a hagymát, folyik a könnyük, és közben elmondják, elsuttogják, elordítják a műből két nyelven - németül és magyarul - kihasított szövegeket. Mindez nemcsak a kétnyelvűség miatt érdekes megoldás, hanem azért is, mert a kötet nézőpontja (a férfié) természetszerűleg nem egyezik az eladáséval (a pörköltöt főző két nő). Mi jön ki ebből? Gryllus Dorka megoldja.