Négy évszázad rézmetsző mesterei

KIÁLLÍTÁS

Tudvalevőleg a Szépművészeti Múzeum ritka bőséges grafika-, rézmetszet- és rézkarc-gyűjteménnyel dicsekedhet, és ezt pár évenként különböző kiállítási címek alatt újra ás újra bemutatja, gond egy szál se, szépek azok a Dürer-metszetek. Ezúttal Mantegnától Hogarthig: a rézmetszés négy évszázadának virtuózai címmel nyílt meg az újabb tárlat, amelyen január 27-ig nézhetjük meg a Szépművészeti kötelező darabjait. Aki még nem rótta le e múzeumi köröket, most megteheti, bár az inka-kiállítás több izgalmat tartogat. Jó hír: még egy hónapig van alkalmunk megnézni azt is, az inka-kiállítást ugyanis a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 30-ig hosszabbították meg.

A XV. századi olasz mester, Andrea Mantegna leghíresebb rézmetszete: Bacchanália boros medencével 1475 körül

A rézmetszetekről érdemes azt tudni, hogy a XV-XVI. században a fametszéssel készült könyvillusztrációk nagy riválisai lettek, mert pontosabb és szebb képet lehetett kapni segítségükkel. A grafikai eljárások, egyszerűbben szólva a könyvbeli rajzok készítésének ez a két módszere évszázadokon át vetélkdett egymással - később is. A rézmetszés módszerét valószínűleg ötvösök találták ki: a rézlemezbe finom véső segítségével vájtak mintát, majd azt festékkel megtöltötték, amelyet egy benedvesített papírív szívott ki a bemélyedésekből. A rézkarc egy évszázaddal később majdnem ugyanez lesz, csak ott savval maratják ki a mintát a rézlemezen. Dürer is sokat kísérletezik ezzel a technikával. Visszatérve a rézmetszetre: nem tudni, pontosan mikor fejlesztették ki ezt a módszert, az első fennmaradt rézmetszetet Berlin őrzi, az 1440-ből való, de nagyon valószínű, hogy előbb is gyártottak ilyesmit, az igazi fénykorát a könyvnyomtatás hozta el.

Három a Szépművészeti híres grafikai gyűjteményéből: Leonardo da Vinci: Harcosfej; Albrecht Dürer: Szent Anna harmadmagával.; Caspar David Friedrich: Tengeröböl halászbárkákkal

A Szépművészeti Múzeum már emlegetett gazdag gyűjteménye 100 ezer metszetet őriz, ebből láthatunk egy kétszázas válogatást: Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, természetesen Dürer munkáit, Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokat. A tárlat William Hogarth rajzaival zárul, utána már a rézmetszés technikája kiment a divatból, kész, vége, jött a felújított fametszés, majd mindent vitt a litográfia, végül az utolsó szó a lézernyomtatóé.