A színház szent és érthetetlen

SZÍNHÁZ

"A színház szent és érthetetlen" - szól a Nézőművészeti Főiskola mottója, és milyen mély igazság rejlik ebben a kurta szentenciában. A Krétakör háromszereplős, zseniális darabja már négyéves (!), éppen ezért nagy szó, hogy most újra lehetőségünk nyílik Szentendrén, hogy megnézzük. Tasnádi István (többek között a Hazámhazámvagy az Örkény Színház Finitó-jának kiagyalója) színházi sci-fije abban az időszakban játszódik, amikor már senki sem jár színházba: a nézők elszoktak a színháztól, mert kényelmetlennek találták; egy ideig megpróbáltak úgy viselkedni a színházban, mint a moziban vagy otthon a tévé előtt, de ebből rengeteg konfliktus fakadt, míg az egyik Hamlet-előadás alatt a címszerepet játszó színész Yorick koponyájával fejbe dobta az egyik popcornozó nézőt.

Képek az előadásból

A kormány bezáratta az összes színházat, de ekkor jött az ötlet: szülessen egy nézőképző tanintézmény, ahol az embereket - minket, nézőket - újra megtanítják a színházra. Ne sznob moralizálásra számítsunk, a művészet nemesít stb., hiszen Mucsi és Scherer okít minket arra, hogy katarzis akkor jön létre, ha a színpadon egy nálunk híresebb vagy gazdagabb ember bukását látjuk. (Arisztotelész is majdnem így gondolta.) A görbe tükör nemcsak a tévére szokott nézőket mutatja meg: éppúgy csúfolja a "szent és érthetetlen" színházat is (az egyik szereplő a Godot-ra várva előadása alatt született a nézőtéren; biztos, mert annyira unatkozott). A rekeszizmokat alaposan próbára tévő darabot a szentendrei Duna-parti Művelődési Házban láthatjuk augusztus 7-én és 8-án.