Kelta istenek magánélete

SZÍNHÁZ

A Hódítások könyve című előadás szerzői hiába bábokba bújva játsszák a darabokat, nem veszik ám félvállról művészetüket. Például most kinyomozták, hogy valaha Zsámbék helyén egy nagyobb kelta település volt. Megtudták azt is, hogy a romtemplom közelében régebben sírköveket találtak a régészek, sőt egy ép kelta temetési szertartási kocsit is. Gondoltak egyet az alkotók - köztük a kecskeméti Ciróka Bábszínház rendezője, Rumi László -, és a misztikus helyszínhez kerítettek darabot, hiszen a zsámbéki dombon kialakított színházi bázis a legtökéletesebb szcéna, hogy a kelta mítoszokat megjelenítsék. Talán még egy druida is bekukkant a szünetben.

Rekonstruált kelta temetés, Merlin Viviennel és a jellegzetes kelta embléma

A Hódítások könyve (Lebor Gabála Érenn) egy versgyűjtemény, amely a 8. században látott napvilágot egy Nennius nevű szerző tollából, és az Ír-sziget benépesítését meséli el, afféle ír Aeneis. Ezt a történetet eleveníti fel a társulat a Zsámbéki Színházi Bázison,a frissen bemutatott óriásbábos előadásban, amelynek érdekessége, hogy a díszletek, jelmezek és bábok tervezésekor a tervezők a régészeti leletek motívumkincsét is felhasználták. Nem csak gyerekeknek.