Az "Európa Kulturális Fővárosa"-projektet 1984-ben találták ki a Miniszteri Tanácsban ülő, jó PR-érzékkel megáldott fejesek. A kezdeményezésről hamar bebizonyosodott, hogy jó ötlet: a "kulturális főváros"-cím pezsgést, életet (és turistákat) vonzott a városokba. Az első kiválasztott Athén lett (1985-ben), majd jöttek utána szépen sorban a nagyvárosok: Firenze, Amszterdam, Berlin, Párizs.
Graz (2003) és a bájos, belga Bruges (2002) |
Érdekes, Londont még nem jelölték ki erre a címre, pedig könnyen indulhatna a versenyben. Talán túlzottan is esélyes befutó lenne, ezért bár Párizs és Berlin sem éppen vidéki falucska. 2000-ben az ezredfordulóra való tekintettel Európának kilenc kulturális fővárosa volt egyszerre, köztük Santiago de Compostela, az El Camino végcélja, és Prága, a magyar főváros nagy (turisztikai) riválisa. Az új évezred stratégiájának tűnik, hogy inkább kisebb vidéki városokat választanak: Rotterdam, Bruges, Graz, Lille és Cork nem kifejezetten metropoliszok - viszont gyönyörűek, ahogy a képek is mutatják.
Cork (2005), Írország harmadik legnagyobb városa és a francia Lille (2004) |
Az Egerben nyíló fotókiállításon az összes kulturális fővárosról láthatunk fényképeket. A negyven fotót mintegy hétszáz művészi fénykép közül nemzetközi pályázaton választotta ki a zsűri. A szabadtéri "fényképalbum" Eger után Sopronban, Pulán, Budapesten, majd végül Pécsett is látható lesz a nyár folyamán.