Emlékező macskakövek

KIÁLLÍTÁS

Németországban már több évtizede folyik a náci múlt feldolgozása: az állandó szembesítés többek között rendhagyó szobrok, emlékművek formájában jelenik meg a szorgalmasan emlékező országban. Németország és Ausztria terepet ad a köztéri szobrok új nemzedékének, amely reprezentatív, nagy méretek helyett a személyesség erejével akar hatni ránk. A német művész, Gunter DemnigEmlékező macskakövek című szétszórt emlékmű-projektje éppen ilyen modern mű - ezt mi is megállapíthatjuk a Ráday utcában, ahol az első magyar macskakő elhelyezésével Magyarország is belép az emlékmű-hálózatba.

A mű címe - Stolpersteine - magyar nyersfordításban annyit tesz: "botlató kövek", mert célja, hogy szokatlan elhelyezkedése folytán belebotoljunk, és kényszerű, de szükséges gondolkodásra késztessen bennünket. A macskakövek által a felfoghatatlanul nagy számok és adatok névtelensége helyett egyes emberek személyes sorsával szembesülnek a járókelők.

Demnig macskakövekre helyezett réztáblácskákba vési a második világháború idején koncentrációs táborba elhurcolt nevét, születésének, deportációjának időpontját, és meggyilkolásának helyszínét. Az így készült művet az áldozat utolsó szabadon választott lakhelyének bejárata előtt a járdába illeszti. Az emlékmű-háló befonja Németország több városát: már 9000 ház előtt találkozunk a kis táblácskákkal. A projekt érdekessége, hogy tíz éve civil kezdeményezésként zajlik: adományokból áll össze egy-egy újabb macskakő.

A magyar Pauer Gyula Cipők a Duna-parton című emlékműve a rakpart szegélyén sorakozó szomorú vascipőkkel hasonló, személyes módszerrel emlékeztet bennünket azokra az emberekre, akiket a Dunába lőttek 1944 telén.

Most - a német-magyar együttműködéseket támogató Bipolarnak köszönhetően - a kölni művész elhelyezi az első magyar emlékező macskaköveket a Ráday utcában. A három kő lefektetésével egy időben kiállítás nyílik a Ráday utcai 2B Galériában (XI., Ráday utca 47.) az eddigi macskakövekről.