A kapitalizmus bájitala

Szintetikus válasz a modern kor gazdasági termelésére és munkamoráljára: minél dinamikusabb és erőteljesebb vagy, annál több időt tölthetsz munkával vagy szórakozással. Az elmúlt évtizedek szinte összes generációjának hajtómotorja, a fáradt ember mesterséges gumibogyószörpe, az energiaital és annak története következik.

Csoda a sógoroktól
A termék talán sikeres lett volna, ha nem jelenik meg egy másik energiaital, amely felforgatta a teljes piacot: 1984-ben az osztrák származású Dietrich Mateschitz megvilágosodott, a Krating Daeng nevű thai italt - cukor és koffein hozzáadásával - továbbfejlesztette. Ezzel létrehozta a Red Bullt, amely hivatalosan 1987-ben jelent meg, és néhány éven belül külföldön is elterjedt.

Amerikába tíz év alatt jutott el, és manapság majdnem ötven százalékos piaci részesedésével első helyezett. Ahol a vörös bika szárnyakat ad, ott a konkurenciának semmi esélye sem marad, így a Red Bull máig a legnépszerűbb energiaital, a globális piaci tortából hozzávetőleg két milliárd dollárral részesedik.

Trendi márkák
Az elmúlt évek folyamán számos cég próbálta meg újabb termékével leszakítani trónjáról, így az olyan cégek is, mint a Coca-Cola, Pepsi és az Anheuser-Busch is. (A Red Bull ráadásul bevételének mintegy harminc százalékát fordítja marketingre, míg a legnagyobb kólás cégnél ez a tíz százalékot sem éri el, ráadásul úgy, hogy kampányainak egyszer sincs "híres arca").

Úgy néz ki, hogy a nagy cégek leginkább a hiphop, és azon belül is a menő nevek és arcok promótálásában látnak lehetőséget az energiaitalok kapcsán. És hogy kik nevével lehet a leginkább eladni ezeket a termékeket? Ice-T a Liquid Ice nevű termékkel nyomul, Nelly a Pimp Juice-t ajánlja úton-útfélen a bőgatyás arcoknak, míg Lil' Jon kizárólag Crunkot iszik partyzás közben. Master P a King of Energy itallat társult, míg 50 Cent néhány fellépését is energiaital-gyártók támogatják.

Akadékoskodó nációk
A népszerűségi trendek nem győztek meg minden országot: az olasz, a dán, a norvég és az argentin hatóságok az energiaitalok normál italként történő fogalmazását és értékesítését tiltják. Franciaország tizenkét évig annyira ellenállt, hogy a fentebb említett cég képviselői egy időben havonta igyekeztek meggyőzni a hatóságokat, hadd terjesszék terméküket.

Éppen ezért Franciahonban csak a taurin nélküli energiaitalok forgalmazását engedélyezték - egészen idén nyárig, amikor is Európai Uniós nyomásra újból eredeti receptjével jelent meg a francia boltok polcain a Vörös Bika. A legtöbb országban világszerte az energiaitalok kereskedelmi forgalmazásához a helyi élelmiszeripari hatóság egyszerű engedélye szükséges.