A kapitalizmus bájitala

Vágólapra másolva!
Szintetikus válasz a modern kor gazdasági termelésére és munkamoráljára: minél dinamikusabb és erőteljesebb vagy, annál több időt tölthetsz munkával vagy szórakozással. Az elmúlt évtizedek szinte összes generációjának hajtómotorja, a fáradt ember mesterséges gumibogyószörpe, az energiaital és annak története következik.
Vágólapra másolva!

Már régen is
Különböző kultúrákat vizsgálva már ősidőktől fogva használtak bizonyos élénkítőszereket, amelyekkel a fáradt és összeszedetlen ember még kitartóbb, figyelmesebb és élettel telivé vált. A dél-amerikai indiánok receptje alapján a féltekén manapság is a koka növény levelét rágcsálják fáradtság ellen, az Észak-Amerikából a 15.században Európába importált, és hamar népszerűvé váló kávé is felfrissülést okoz, de a kínaiak zöld teája is élénkíti a vérkeringést és az elmét.

Ezekkel a hagyományos, a természetben is megtalálható növényekkel nem foglalkozunk, hanem a mesterséges, gyári készítményekkel, amit összefoglaló néven energiaitaloknak hívunk. Ezek olyan üdítőitalok, amelyek egy bizonyos ideig fokozzák az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet. Mostanság ezek legfőbb ismérve: szénsavas, és kötelezően tartalmazza a taurint (300-400 mg/100 ml), koffeint (25-35 mg/100 ml), vitaminokat (niacin, pantoténsav, B3-vitamin és B12-vitamin stb.), aromákat, glükoronolaktont, valamint színezékekeket (E101, E150d stb.) és tartósítószereket.

Mesterséges kezdetek
Bár gyártottak a huszadik század elején is olyan italt, amelynek hatása a mai energiaitalékéhoz hasonló, az első hivatalos, piaci forgalomba kerülő terméke megjelenését a hatvanas évekre datálhatjuk. A Taisho Pharmaceuticals által promózott Lipovitan-D számos B-vitamint, niacint és taurint tartalmazott, amelyek elegye az energia és a koncentráció fokozását okozták. Használatukat nem kötötték orvosi felügyelethez, de csak gyógyszertárban lehetett kapni, és a termékdesignerek kezét is megkötötték: kizárólag barna gyógyszeres fiolákban juthattak a felüdülést nyújtó nedühöz. Az ital mindezek ellenére hamarosan egész Ázsiát meghódította.

Nagy-Britanniában kísérleteztek hasonlóval, a Lucozade Energy-t már a gazdasági válság kezdetén bemutatták mint a gyógyászatban használatos italt. Ötven év múlva újra felfedeztek a csodaszert, és az elveszett energia pótlására kifejlesztett energiaitalként reklámozták. A nyolcvanas évek közepén az amerikai Jolt már egy jó bevált üditőitalhoz, a kólához kötötte a terméket: "ugyanannyi cukor és kétszerannyi koffein", hallható/látható volt Államok-szerte a szlogen.