Jirzij: Úgy fogadtak a szlovákok, mint Paris Hiltont

A Psybaba Records alapítója, a Király utcai Psybaba Shop vezetője, dj Jirzij adott interjút a Psylife-nak. Portré az egyik legrégebbi magyar psytrance-lemezlovas múltjáról, jelenéről és jövőbeni terveiről.

Sok új dolog történik veled mostában. Kiadót alapítottál, hogy segítsd és kiadd pár tehetséges magyar előadóművész munkáját. Hogyan jött az ötlet?
- Igen, a kiadó azért alakult, hogy segítsük a magyar művészeket, de azért az a cél is szem előtt volt, hogy mi kijussunk olyan helyekre, ahol még nem voltunk, és persze jól is járjunk. Az elmúlt években szinte minden külföldi volt itt, nagyon nehéz már olyat találni, aki még nem. Manapság mindenképp ismétled magadat, ha valaki jót akarsz elhívni, ezért azt gondoltam, mi is jók vagyunk, hívjanak minket is. Ez az egész kiadóalapítás körülbelül egy éve kezdődött, de a célját most kezdi elérni, mert mostanra megismerték, hogy ki az Irgumburgum, a Trippy Hippies, a Chemical Spoon, vagy a Haunted Castle. Jó példa erre, hogy amikor elmentem Gilhez Goán, és voltak ott japánok és oroszok is, egyfolytában arról érdeklődtek, hogy kik ezek a magyar előadók. Valami újat akartam, mert kezdtem már begyöpösödni attól, hogy Magyarországon dj Jirzijként egyszer ilyen zenét játsszam, egyszer olyat, aztán, ha elhívnak egy buliba, akkor utána azt olvassam két hétig, hogy milyen erős volt a zene és milyen rossz... Az elmúlt időszakban voltunk négyszer-ötször külföldön, ahol egész más a fogadtatás. Jó példa erre a legfrissebb: Szlovákiába mentünk egy mikrobusszal, kicsit elcsúsztunk a buliról, kint álltak az emberek az utcán, és úgy fogadtak minket, mintha legalább is Paris Hilton érkezett volna meg, nagyon vicces volt az egész, integettünk a kocsiból, meg minden.

Jirzij a háttérben

Milyenre tervezitek a kiadó arculatát? Egyelőre csak magyar darkpsy-zenéket adtatok ki, ez lesz a koncepció a jövőben is?
- Mindenképpen ez lesz a fő csapásvonal, nem fogunk progresszívet vagy fullont kiadni, mert nem szeretjük annyira. A Wirikuta, a disztribútorunk is azt mondja, hogy nem feltétlenül szerencsés egy név alatt kiadni több stílusú zenét, mert ez megzavarja a vásárlókat. Chillout-lemezt régóta szeretnék, de annyi zenénk van és annyi fellépő, hogy jelen pillanatban ez háttérbe szorul, de reméljük, karácsonyig azért sikerül kiadni egy chillválogatást is.

Mi a nemzetközi vélemény az első válogatásról, a Hungry 4 Hungary-ról?
- A külföldi fogadtatása a cédének iszonyú pozitív, tehát mondhatnék róla bármit is, nem fogok kamuzni: minimum kétszeresen, de lehet, hogy ötszörösen is túlszárnyalta azt, amire számítottunk. Külföldön, mondjuk azt, hogy nagyon szépen fogy. Sőt, a második lemez, a Psychedelica Hungarica, ami még csak másfél hónapja jelent meg, már szinte utolérte. Megismertek minket, sok brigádnak megjelentek külföldi kiadóknál számai, egyfolytában keresnek minket is, mint Irgum Burgum, szóval nagyjából ezt vártuk tőle, vagy még ennyit sem. Igazából ezt a 2007-es évet a promóra szánjuk, mert azért 2008-ra már azt várom, hogy a Boom Fesztiválra egy igazi magyar csomagot berendeljenek, és akkor igazán beindulunk.

Újabban zenét is elkezdtél írni, erről is mesélj.
- Mivel nem vagyok egy nagy komputerzseni, viszont százezer jó ötletem van, ezért már régóta az járt a fejemben, hogy kéne valakit magam mellé szerezni, aki igazán vágja azokat a dolgokat, amiket én nem. Végül is az Irgum Burgum projekt lett belőle, ami úgy alakult, hogy az első cédén volt egy szám, amiben az én kezem még nem volt benne. Ezt nem akarta senki a cédére, a három ember közül, akinek van szava, hogy mi kerüljön rá, én erőltettem, mert nekem nagyon tetszett. Utólag már kiderült, hogy nagyon jó döntés volt, mert az a szám nagyon sok embernek bejött. Az Irgum Burgumból én a Garcyval tartottam a kapcsolatot, ő hozta mindig a zenéket. A társa, akivel zenélt, nem vette ki a részét a munkából, nem érdekelte tovább ez a projekt, Garcy meg panaszkodott, hogy nem tud haladni, mert nincsenek jó ötletei. Ekkor mondtam, hogy üljünk össze - ekkor még csak poénból - amiből egy hét alatt lett is egy szám, ami ma már persze a kukában van. De elgondolkoztunk, hogy indítanunk kellene egy új projektet, és hogy legyen a nevünk Irgum Burgum, de aztán végül is sikerült megbeszélni a másik taggal, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha ez a projekt, ugyanezen a néven fut tovább. Ma már van vagy tíz számunk, amiből kettőt el is adtunk külföldre, szóval ez így bejön mindkettőnknek, jó csapatot alkotunk. Ez így megy körülbelül fél éve, azóta már valamennyire kezdem megtanulni a zenekészítés technikai részét is. Persze egyedül még azért nem tudnék megírni egy számot.