Elektronikus polihisztor

Egy olyan előadóművészt kaptunk mikrofonvégre, aki azon túlmenően, hogy gyerekkora óta zenél, több mint húsz lemezt adott ki, vagy féltucat projektben van benne, maga tervezi saját lemezborítóit és maga készíti el saját vj-szettjét is. Nincs különbség számára hang és kép között, a lényeg, hogy komplex partyélményt nyújtson estéről estére. Ő Gabriel Le Mar, a német polihisztor.

Idén jelentetted meg az első DVD-det. Hogy jött létre az anyag? Te írtad a zenét és csináltad a vizuális részt is?

- A zenei része tulajdonképpen egy szólóalbum, minden szám a sajátom rajta, kivéve egyet-kettőt, amit zenészbarátaimmal közösen készítettünk, például Alex Azary-val, az Electrolux Recordingtól, aki igazán jó barát. A videó is hasonló módon készült. Összegyűjtöttem a fotóimból egy csomót, és ezekből indítottam a képi világ összerakását. A vizuális részben is található pár fotó, amit haveroktól kértem el, mert tetszett. Adott például pár gyönyörű fotót Indiáról és Tokióról Oliver Bradford, aki egy videóklip-rendező. A Szigeten is fotóztam, ott is akadt téma szép számmal, később valószínűleg az ott készült fotókat is fel fogom használni.

A grafikai munkákat is te rajzoltad, szerkesztetted össze, vagy azt már valaki más?

- Nem, azt is én csináltam, teljesen egyedül.

Köze van ennek az egésznek a berlini akadémián szerzett tudásodhoz vagy nem ott sajátítottad el ezen képességeket?

- A berlini akadémián dizájnt és kommunikációt tanultam, aminek igen fontos része volt a rajzolás, festés, minden kifejezési forma, amivel kommunikálni lehet. Emiatt elég könnyedén mozgok mind a rajzolás, mind a zene területén. Dolgoztam is pár évig, mint művészeti igazgató, dolgoztam reklámirodában is, szóval a rajz, a fotókkal, képekkel való munka ugyanolyan természetes számomra, mint amikor hangokkal dolgozom. A kezdetekkor a sokkal meglepőbb inkább az volt számomra, hogy mindig egyedül dolgozom.

Ha ilyen képességekkel rendelkezik valaki, önmagától felvetődik a kérdés, hogy a dj-szetted mellé csinálhatnál magadnak vj-szetteket is, nem?

- De, felvetődik, ezt fogjátok látni és hallani ma este is! Játszani fogom a saját, szóló dolgaimat, játszom majd Saafi Brotherst és Aural Floatot is. Ez a három alapvető zenei projekt, ami leköti az energiáimat és meg fogja határozni a látványt is. Nem azért csinálom így, mert szerintem a vj-k nem teszik jól a dolgukat, sokkal fontosabb az, hogy a zene és a kép így sokkal nagyobb összhangban van. Minden kis grafikai rezdülés egy zenei formához illeszkedik. Ez volt a kezdetektől az alapfelfogásom. Ha az ember például dj-zik, a zene mellett része lehet egy live act-ben is, csak az éppen nem hangokat, hanem képeket formál. Ily módon szeretnék az embereknek egy igazi, mindenre kiterjedő, elektronikus, élő műsort bemutatni.

Mi az, ami hiányzik a repertoárodból? Van ilyen egyáltalán?

- Igen van ilyen. Nem rendelkezem egy rock and roll színpadi gépezettel, nem áll mellettem egy olyan valaki, aki a mikrofonba kiabál, és közben rázza a haját, de ez egy más dolog. Én tánczenét játszom, és ebből szeretném kihozni a legélőbb produkciót az elektronika segítségével. Az én világomban nem adódik sok lehetőség az improvizációra. Nagyon érdekes tud az is lenni, ha kapsz magad mellé egy vj-t, aki szerencsés esetben megismerkedik a programoddal, de nem mindig sülnek ki jó dolgok belőle.