A jogász válaszol: anyák szabadsága, szocpol utólag

Összeállításunk a gyes után járó szabadsággal, a szocpol utólagos igénylésével, a külföldön születendő gyermek állampolgárságával, a gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos szakértői véleményeket ismerteti. 

Egy főállású anya kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt. Nem az otthonában dolgozik, így csak napi négy órában végezhet munkát. Megoszlanak a vélemények a jogállásáról és az adózásáról. Ugyan kap havi GYÁT-t, amiből vonják a 8,5 %-t, de nem fizetnek utána tételes ehot-t, és szja kötelezettsége sincs. Milyen jogviszonynak számít, fő,- vagy mellékállásnak?

A vonatkozó törvény rendelkezései értelmében a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében az egyéni vállalkozó legalább a minimálbér után akkor is köteles járulékot fizetni, ha vállalkozói jövedelemre nem tesz szert. Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt gyermeknevelési támogatásban részesül kivéve, ha a gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A járulékokat tehát nem a minimálbér fele, hanem a minimálbér után köteles megfizetni, ha személyesen végzi a munkát, még ha csak 4 órában is. Sajnos nem tekinthető "mellékállású" egyéni vállalkozónak. Az egyéni vállalkozó akkor mellékállású, ha emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után szja előleget és tételes ehot is fizetnie kell.

Gyermekvédelmi támogatásért folyamodtam a helyi önkormányzathoz, mivel a család együttes jövedelme nem haladja meg az egy főre eső öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Az önkormányzat elutasított azzal, hogy a kereset alapján járna ugyan, de a család nincs szociálisan hátrányos helyzetben. A kérdésem az, hogy mit lehet ilyenkor tenni?

A gyermekvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a - települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt - vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az alábbiakban meghatározott értéket. Eszerint vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Ha Önöknek hasznosítható vagyonuk nincs, a sérelmes határozat ellen bírósághoz fordulhat.