A jogász válaszol: anyák szabadsága, szocpol utólag

Összeállításunk a gyes után járó szabadsággal, a szocpol utólagos igénylésével, a külföldön születendő gyermek állampolgárságával, a gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos szakértői véleményeket ismerteti. 

Szabadság, munkavállalás gyed, gyes után

Kisebbik gyermekem hamarosan betölti a 3. életévét, a nyarat azonban még szeretném otthon tölteni. A munkáltatóm nem hajlandó a gyes után járó szabadságot kiadni. Természetesen ezek után már nem szeretnék a régi munkahelyemen dolgozni és úgy gondolom, hogy már nem is tartanak rám igényt.

Mindenképpen ragaszkodjon a szabadság kivételéhez. A rendes szabadság a szülési szabadság 24 hetes időtartamára jár (amelyből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kivennie), illetve az ezt követően igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Írjon a munkáltatójának egy tértivevényes levelet arról, hogy a gyes, és így a fizetésnélküli szabadsága mikor jár le. Kérje, hogy ezt követően adják ki az Ön részére a ki nem vett szabadságot. Ha ezt nem teszik lehetővé, vagy a levelére nemleges választ kap, úgy egyrészt azonnali felmondással is élhet, másrészt munkaügyi bírósághoz fordulhat a szabadság kiadása miatt (az arra járó díjazás megfizetése miatt).

Jelenleg gyesen vagyok, de az iroda, ahol dolgoztam tudomásom szerint megszűnik. A gyes lejártát követően szerettem volna visszamenni dolgozni. Úgy tudom, ha visszamegyek a céghez, 30 napig kötelesek foglalkoztatni, ebbe beleszámít a GYED alatti szabadságom is. A többi munkavállalótól közös megegyezéssel váltak meg. Öt éve vagyok a cégnél. Ebben az esetben hány havi bérem képezi a végkielégítést? Ki kell fizetniük a 2 év alatt felgyülemlett szabadságaimat? Meg van-e határozva a felmondási idő tartama? Illetve a közös megegyezésnél van-e felmondási idő? Ha a cég kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, van-e bármi kötelezettségem a tanulmányi szerződésben foglalt összeg visszafizetésére?

Amennyiben a gyes ideje alatt a munkáltató (nem az iroda, hanem az egész cég) jogutód nélkül megszűnik, úgy az Ön munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. Ebben az esetben felmondási időre nem tarthat igényt, de jár a végkielégítés. Más a helyzet, ha valóban csak az iroda, illetve az Ön munkaköre szűnik meg (átszervezés, létszámleépítés), azaz nem kívánja, nem tudja a cég továbbfoglalkoztatni Önt. Ekkor valóban két lehetőség van a munkaviszony megszüntetésre, a közös megegyezés és a munkáltatói rendes felmondás. Közös megegyezés esetén a munkaviszony megszűnésének időpontját, a juttatások mértékét szabadon állapítják meg. Ilyenkor értelemszerűen felmondási idő sincs, mert nem felmondásról van szó. Ha a munkáltató rendes felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, akkor felmondási időre, és végkielégítésre jogosult. A felmondási idő harminc nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal hosszabbodik meg. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi átlagkereset.

A szülési szabadság (24 hét), illetve az ezt követően igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve után jogosult szabadságra, amelyet a felmondási időbe bele lehet számítani (illetve a felmondási idő felébe, mert a másik felében amúgy is kötelező a munkavégzés alól mentesíteni Önt). A felmondást valóban csak 30 nappal a visszatérte után lehet megtenni. Közös megegyezésnél ilyen megkötés nincs