Baleseti ellátások

Jogosultsági feltételek

Baleseti járadékra az a biztosított jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó, de 67%-ot el nem érő mértékben csökkent, így baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a nem haladja meg a 25 százalékot, legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára időbeli korlátozás nélkül jár a baleseti járadék. Akinek 25 százalékot meg nem haladó munkaképesség csökkenése szilikózisból és azbesztózisból ered, időbeli korlátozás nélkül jogosult baleseti járadékra.

A jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 15 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

A járadék összege

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség-csökkenés fokának megfelelően

• az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16-25 százalék,
• a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26-35 százalék,
• a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36-49 százalék,
• a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-66 százalék.

A járadék összege a baleseti fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, illetve 30 százaléka.

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján, a foglalkozási betegség alapján járó járadékot pedig a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Ha az igénylő a járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb ideig dolgozott, erre az időre kapott kereset havi átlagát veszik alapul. A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe veszik, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

A járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál főszabályként a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, de a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet veszik figyelembe, s a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a személyi jövedelemadóval.

Amennyiben a járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset határozzák meg.

A járadék módosulása, megszűnése, feléledése

A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítják.

Megszűnik a járadékra jogosultság, ha a munkaképesség-csökkenés már nem haladja meg a 15 százalékot. Ha a munkaképesség-csökkenés újból meghaladja a 15 százalékot, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

Az 1. fokozatú baleseti járadék két éves folyósítása után akkor éled fel a járadékra jogosultság, ha a munkaképesség-csökkenés utóbb három hónapon keresztül meghaladja a 25 százalékot. Ha a munkaképesség-csökkenés ismét 26 százalék alatt marad, a 15 százalékot azonban meghaladja, a járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb két éven át - újból jár.

A járadék módosításánál, illetve újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet veszik figyelembe, amelynek alapján utoljára megállapították a baleseti járadékot.