Baleseti ellátások

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában nem tud munkát végezni. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár, de folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz napi összege azonos a táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelemmel.

A biztosított abban a jogviszonyában jogosult baleseti táppénzre, amelyben az üzemi baleset éri. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka. A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért jövedelmet lehet figyelembe venni. Ha a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, ismét jogosult baleseti táppénzre, s ennek összege nem lehet kevesebb a korábbinál. Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. A baleseti táppénzre egyebekben a táppénz-szabályokat kell alkalmazni.

A pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. (Az igénybejelentés napja az igény átvételének - vagy ha azt postán küldték be, a kérelem postára adásának - igazolt napja.) A baleseti járadék iránti igényt az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál - vasutas dolgozók esetében a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságánál - kell bejelenteni. Az igényelbíráló szerv személyes megjelenésre is felhívhatja az igénylőt meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából. Amennyiben az igény elbírálása után megállapítják, hogy azt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított 5 éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított 1 éven belül lehet felvenni. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Táppénzhttp://www.origo.private/uzletinegyed/egeszsegugy/20001030anyasagi.html

A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. Amennyiben a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából szükséges, az egészségbiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelő orvosnak, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak is. Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén rendelhető. A baleseti táppénz meghosszabbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) hatáskörébe tartozik, egyébként a kifizetőhelynél vagy a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell igényelni az ellátást.