Az apja lehetne

Egy közelmúltban publikált osztrák kutatás szerint, evolúciós késztetés, hogy párválasztáskor a nők a náluk idősebb és sikeres férfiakat, férfiak pedig a csinos és lehetőleg minél fiatalabb nőket részesítik előnyben. De mégis: mennyivel fiatalabbakat? Néhány év persze még nem számít - de néhány tíz esetében akaratlanul is mozgatórugókat keresünk: vajon lelki defekt, kapuzárási pánik, az anyagi biztonság, netán a fényes örökség reményében elvégzett hideg számítás lehetett a motiváló tényező?

Egytelen szülő számára sem könnyű, amikor a gyermeke felnő, és semmiben nem kéri ki többé a beleegyezésünket - nemhogy a párkapcsolatait illetően. A zsarnoki énjétmég a legliberálisabbaknak sem künnyű leküzdeni akkor, ha egy korukbeli férfi vagy nő oldalán költözik ki a gyermek a közös otthonból, az életéből.

Klára lánya is 20 évesen költözött össze egy 35 éves férfival. Kapcsolatuk egy éve tart, az édesanyának volt ideje megismerni a fiút. "Először kicsit megdöbbentett, amikor közölte, hogy a fiú 35 éves" - meséli Klára.

"Én mindenben a jót keresem, így egy kis idő elteltével mérlegre raktam, mi a jó, mi a rossz - ebben az esetben a jó többnek bizonyult. Ha a lányom annyira szereti ezt a fiút, akkor is megéri a kapcsolat, ha 10 évig tart csak.

"Abban, hogy az elején ellenkeztem persze az is benne volt, hogy azt gondoltam: még túl fiatal ahhoz, hogy elkötelezze magát. Nem akartam, hogy ugyanazt a hibát elkövesse, amit én: 16 évesen köteleztem el magam, ő 19 évesen ismerte meg ezt a fiút, és előtte nem sok kapcsolata volt. De a lányom sokkal komolyabb gondolkodású, valószínűleg azért találta meg éppen benne, aki neki kellett. Nem keresett ő tudatosan idősebbet, csak a fiatalabbakkal nem jött ki annyira. A baráti társasága is idősebb fiúkból állt. Most összeköltöztek. Tudom, hogy jó helyen van, de hiányzik - persze kkor is hiányozna, ha másvalakit választott volna."

Bede Zsuzsanna pszichológus is egyetért abban, hogy ezeket a problémákat nem könnyű kezelni.

"Ahol eleve nehéz az önállóságot, a felnőttséget elfogadni, a probléma többszörösen előjön. Minél fiatalabb a gyerek, annál óvatosabban kell kezelni a problémát, különben úgy érzi, a saját, önálló döntését tiporták földbe. Ha még nem nőtt ki a dacos korból, rosszat is tehet az agresszív beavatkozás, a tiltás."

"Beszélni azonban lehet róla - kell is. Fontos meghallani, mi az, ami őt megfogta ebben az idősebb emberben. Ehhez azonban erős bizalom kell. Meg kell ismerni a helyzetet és a másikat is. Sokszor az idő megoldja a gondot, ha hagyjuk. De legyünk ott támasznak, s gyermekünk érezze, hogy hozzánk bármikor fordulhat"- javasolja a pszichológus.

Fábián Bea