Nem akarok gyereket!(?)

Csak július közepén kérdezték meg a pártok a különféle szervezetektől, hogy mit gondolnak a művi meddővé tétel liberalizálásáról, holott november óta lehet tudni, hogy júliustól exlex állapot van. Miközben most bármely 18 évesnél idősebb nő kérheti a műtétet, a civilek "vérre menő" vitába kezdtek.

Egy másik probléma a beavatkozást illetően, hogy bár elvileg minden orvosnak kötelessége lenne az ilyen kérést teljesíteni - amennyiben a páciens minden jogi feltételt kielégít és kifizeti a költségeket -, a doktorok mégsem szívesen vállalják el a műtétet. A hippokratészi eskü szerint ugyanis a meddővé tétel nem minősül gyógyító beavatkozásnak. Ennek értelmében egy orvos megtagadhatja a műtét elvégzését amellett, hogy kötelezően ajánlania kell egy másik orvost vagy kórházat. Végső soron a beavatkozást el fogják valahol végezni, ez azonban jelentős hercehurcával, utánajárással történhet meg.

Miért bánja meg?

A sterilizációt elvégeztető nők és férfiak 20 százaléka bánja meg később a műtétet. Ez leggyakrabban akkor következik be, ha:

- 30 éves kor alatt hajtják végre a műtétet;
- nem volt korábban gyerekük;
- egy rossz kapcsolat hatására kérték a beavatkozást;
- mentális betegségben szenvednek;
- aátmeneti problémák miatt hozták meg a döntést;
- kényszerítették őket;
- a műtét után újraházasodtak;
- később meghalt a (az egyik) gyerekük;
- nem voltak tisztában a műtét következményeivel.

Forrás: Kovács József előadásából a július 20-i fórumon

Minden orvosnak, mielőtt egy ilyen műtétet elvégez, kötelező a beteget tájékoztatnia a várható szövődményekről, a fogamzásgátlási lehetőségekről, valamint arról is, hogy az eljárás visszafordíthatatlan. Kérdés, hogy ezt minden páciens teljes mértékben érti és felfogja-e.

"...a dolog nem úgy működik, hogy 18 évesen eldöntöm, hogy márpedig én nem akarok az életben sem gyereket, majd 28-30 éves koromban jön a nagy szerelem, és mégis akarok..." - írta csongradi az [origo] fórumán. - "Nem garantált, hogy megmarad a fogamzáskészség, és az sem, hogy akár vagyonokért is, de vissza lehet fordítani a dolgot." Egy másik vélemény szerint: "Olyan változásokon mennek át a nők, mire 18 évesből 35 évessé érnek, hogy az elképesztő. Bárki is komolyan gondolja, hogy 18 évesen valaki tudja, mit akar majd 30 évesen?!" (agnes641729).

Bárhogy is, a vita nem "meddő", hiszen a végkimenetele nem csak azt mutatja majd meg, hogy vajon Magyarország döntéshozó szervei mennyire felnőttek ahhoz, hogy a lehető legjobb szabályozást hozzák meg, hanem azt is, hogy a civil szervezetek milyen erős érdekérvényesítő képességgel bírnak.

A társadalmi eszmecsere megmutatja a magyar társadalom mai állapotát is, ugyanis egyáltalán nem könnyű eldönteni, mit tenne egy férfi, ha a barátnője (leendő) felesége azt mondaná neki, "Nagyon szeretlek téged, de az én célom nem a gyereknevelés, hanem inkább a szakmai előmenetel és az anyagi jólét, ezért nem akarok problémákat. Nem akarok hormontablettákat szedni, hanem egyszer, s mindenkorra le szeretném tudni ezt a fölösleges terhet." (csongradi).

A július közepi vitán a jelenlévők egy dologban értettek egyet: a kényszerítés kizárható megfelelő tájékoztatással, illetve szakmai segítséggel, a mérlegelésre pedig a nőknek megfelelő mennyiségű időt kell hagyni.

Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleménye

"Az alapvetően visszafordíthatatlan jellegű beavatkozással előidézett meddővé tétel helyett a fogamzásgátlás más módszereit lehet alkalmazni. A meddővé tétel olyan beavatkozást jelent, amelyről való döntési szabadsággal szemben áll az egészségvédelem kötelezettsége. Az önrendelkezési jogra alapítottan ugyanúgy nem lehet alapjognak tekinteni a meddővé tételre vonatkozó döntést, mint a dajkaterhességet vagy a mesterséges megtermékenyítéssel történő gyermekszülést.

A meddővé tétel korlátjaként meghatározott korhatárnak egészségügyi-tapasztalati alapja van. A gyermekszámmal összefüggő korlátozást pedig részben a nagyobb létszámú család anyagi terhei, részben az életkörülmények jelentős nehézségei indokolják. Egyik korlátozás sem tekinthető önkényesnek. Ilyen körülmények között a meddővé tételről történő döntés jogának, a maradandó egészségkárosodás megakadályozására vonatkozó, állami egészségvédelmi kötelezettségen alapuló, kiegészítő szempontokkal indokolt korlátozás nem tekinthető alkotmányellenesnek."

Dr. Kovács Péter alkotmánybíró különvéleménye

"A határozat nyomán a diszkriminációs olló a külföldi és a belföldi között még nagyobbra nyílik, hiszen míg eddig csak a 35 év feletti vagy három, vér szerinti gyermeket nevelő személyek között állt fenn a különbség, az a határozat nyomán gyakorlatilag minden Magyarországon élő nagykorú külföldi és hazai személy között fenn fog állni. (...) Magamnak már nem tudom megmagyarázni azt, hogy miért korlátozhatja a magyar jogrendszer alkotmányosan a külföldi állampolgár esetében az önrendelkezési jogot másként, sőt jóval mélyebben, mint ami és ahogyan a magyar állampolgár esetében már alkotmányellenesnek minősül."

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybíró különvéleménye

"Az önrendelkezés ebben az összefüggésben nem önmagában a családtervezési célú művi meddővé tétel vonatkozásában vizsgálandó, hanem a születésszabályozás kiterjedt lehetőségeinek összességében. A születésszabályozás az önrendelkezési jog körébe tartozik, azonban egyes eszközei bizonyos korlátozások alá vethetőek. Mivel a családtervezésnek számos, egészségkárosodást vagy maradandó fogyatékosságot nem okozó eszköze rendelkezésre áll, így a meddővé tétel végletes "megoldásának" korlátozása alkotmányosan nem kifogásolható."

Forrás: az [origo] fóruma

Jancsik Juli