Nem akarok gyereket!(?)

Csak július közepén kérdezték meg a pártok a különféle szervezetektől, hogy mit gondolnak a művi meddővé tétel liberalizálásáról, holott november óta lehet tudni, hogy júliustól exlex állapot van. Miközben most bármely 18 évesnél idősebb nő kérheti a műtétet, a civilek "vérre menő" vitába kezdtek.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) bármilyen művi meddővé tétel engedélyezését elképzelhetetlennek tartja, a szervezet egyenesen úgy fogalmazott egy, az OGY elnökének, Szili Katalinnak írt levelében: "Ez fasiszta jellegű törvény, a magyar nemzet ellen elkövetett halálos bűn. Kérjük, hogy (...) minden eszközzel akadályozzák meg az alkalmazását" (az MVSZ álláspontja az Astorián még egy első emeleti, nagyméretű tacepaon is látható).

Ezen az oldalon áll a Pax Család-és Gyermekvédelmi Egyesüle ia, amely szintén egy, az OGY-hez küldött levelében azt írta: "a vallásos értékrend alapján figyelembe kell venni a nő anyaságra rendelt hivatását". Kovács József orvos-bioetikus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese a vitán ennél merészebben fogalmazott. Szerinte felmerül a kérdés, hogy "a művi meddővé tétel, vajon nem fogamzásgátlásnak, hanem egyenesen öncsonkításnak számít-e?" A Magyar Asszonyok Érdekszövetségének (MAÉ) képviselője, Szöőr Anna úgy látta: "A művi meddővé tétel nem csak, hogy öncsonkítás, hanem egy életfa kiirtása."

Szintén elfogadhatatlannak tartja a művi meddővé tétel törvényes lehetőségét a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Amerika Magyar Orvosszövetség, illetve a Semmelweis Társaság (Németország). Nyílt levelük szerint "A beavatkozás kellő orvosi indikáció nélkül történő elvégzése "csonkításnak" minősül, ezért azt hippokráteszi esküt tett orvos nem hajthatja végre. A korszerű fogamzásgátlás ma rendelkezésre álló lehetőségei mellett, ezt az eljárást - mely a nők életminőségét veszélyezteti, társadalmi és demográfiai szempontból káros - nem szabad engedélyezni."

Alapvető jog?

Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese viszont, a július közepi eszmecserén a legfontosabbnak azt tartotta hangsúlyozni, hogy "a test feletti önrendelkezési jog az alapvető alkotmányos jogaink közé tartozik".

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakció álláspontja az, hogy a mostanihoz hasonló módon meg kellene engedni a művi meddővé tételt, viszont csak egy sokkal szélesebb körű tájékoztatás mellett. "A tapasztalatok alapján, sok fiatal nincs tisztában a műtét veszélyeivel és következményeivel, így többek között azzal sem, hogy a beavatkozás egy életre szól és visszafordíthatatlan" - így gondolja ezt a párt. "Jelenleg például három hónap kötelező gondolkodási ideje van annak, aki benyújtja a kérelmét a művi meddővé tételre - szerintünk ezt kétszer hat hónapra kellene módosítani" - mondta.

Az egyik legfontosabb kérdés a törvényi szabályozást illetően, hogy megadjon-e vajon a szabályozás egy életkort, amelytől a beavatkozás már elvégezhető, és ha igen, mikortól lenne szabad azt bármely nőnek szabadon eldöntenie. Ezzel kapcsolatban több verzió is elhangzott már: vannak, akik 26 éves kortól engedélyeznék a műtétet, míg mások a 30. életévet jelölnék meg. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi biztosának elnöke, a Népszabadságnak azt nyilatkozta ( 2006. július 21.), "egyelőre vita van arról, hogy szükséges-e a 26. életévhez kötni a beavatkozást. A politikus szerint aggályos, hogy az, aki 18 éves korában jogképes, korlátozható-e bármilyen döntésében 26 éves koráig, illetve ha igen, miért éppen ez az életkor, amit a törvényben meg kell jelölni".

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, Csernus Eszter, illetve a Habeas Corpus civil szervezet határozottan tiltakozott a művi meddővé tételhez kapcsolódó törvényi korlátozások ellen, már ami az életkorbeli megkötéseket illeti. Ugyanezen a véleményen volt Gusztos Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) politikusa is. "A műtét elvégzésekor nem szabad korlátozni a korhatárt, de eljárásjogi szabályozásra szükség van. Ez azt jelentené, hogy minden esetet egyéni szempontok alapján bírálnak el. Mindenképpen ilyen egyéni elbírálás alá esik, ha például valaki nincs cselekvőképességének a tudatában, fogyatékos, és esetleg folyamatos szexuális visszaéléseknek kitett" - mondta.

Ez utóbbi gondolathoz csatlakozott a vitán Kovács József is, aki szerint a művi meddővé tételnél sokkal nagyobb traumát jelenthet, ha valaki megszül egy gyereket, akit nem engednek, hogy felneveljen.